Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - Dani János - Szilágyi Krisztián: Előzetes jelentés a Berettyóújfalu-Nagy Bócs-dűlő lelőhelyen 2004-2005 során végzett megelőző feltárásról
A házak mellett előkerültek a hozzájuk kötődő földfalú kutak is. A 24. obj./24. str. és a 292. obj./727. str. számú objektumok kerek, kb. 1 méter átmérőjű, függőleges falú kutak voltak (6. kép: 5-6.). Mindkét kút aljáról teljesen ép vízhordó edények kerültek napvilágra. A 24. obj. számú kút betöltésének felső részéből ezenkívül jellegzetes bronz nyílhegy, egy sárga-kék szemes üvegpaszta gyöngy és egy vaskés töredéke is kikerült. Római császárkor (2-4. század) A lelőhelyen feltárt jelenségeknek több mint a felét a római császárkorra datálható objektumok teszik ki. A település alapegységét a téglalap alakú, félig földbe mélyített házak és a hozzájuk tartozó méhkas alakú tároló- és hulladékgödrök alkották. Több házhoz tartozhatott egy-egy mély, téglalap alakú, aknaszerű (jég)verem, füstölőkomplexum és szabadtéri kemence. A falu többnyire nagyméretű, kerek kútjai a helyi topográfiai adottságokhoz igazodva mindig a mélyebben fekvő, vízhez közeli területeken sűrűsödtek; így viszonylag sok kút került feltárásra felszín déli, délkeleti részen lévő „tó" körül, valamint az északi feltárási határ közepére eső mélyedés körül. A felszín északi részére esett az a három nagyobb, ovális objektum és egy kisebb kerek gödör, melyek betöltését nagy mennyiségű égett tapasztástöredék zárta le. Ezekből az objektumokból kikerült égett patics mennyisége alapján több leégett ház maradványaira következtethetünk, azonban a feltárt területen nem találtunk olyan épületet, melyen tűz nyomait figyelhettük volna meg. Az égett tapasztásokat tartalmazó objektumoktól kissé délebbre, a település legsűrűbben lakott részén több olyan, eredetileg valószínűleg tárológödörként használt, másodlagosan hulladékgödörként funkcionáló objektum is feltárásra került, melyekből emberi koponya, vázcsont vagy csonkított váz került elő. 3 4 Ezek az objektumok egy viszonylag szűk, kb. 6-800 m 2-es területen koncentrálódnak. Az egyik kerek, méhkas alakú gödör esetében egy teljesen szabályos, dél-északi tájolású temetkezés 3" zárta le a gödör betöltését. A 1668. obj. számú kút betöltésének felső részébe viszont egy teljesen felhúzott lábú és összeszíjazott gyerek váza 3 6 került elő. Ugyanennek a kútnak a déli felében egy jobb oldalára enyhén zsugorított felnőtt váza 3 7 is feltárásra került. Ezek a jelenségek, véleményem szerint, a 2-3. századi szarmata falu életének végét jelezhetik. Elsősorban a felület keleti részén feltárt császárkori objektumok leletanyagának első átnézése alapján valószínű, hogy a szarmata falunak van egy késői (3. század végi-4. századi) időszaka is. Erre utal több szarmata objektum szuperpozíciója mellett az egyes objektumokból előkerült sötétszürke, korongolt, besimított díszü kerámiatöredékek és az időnként előkerülő kavicsos soványítású, hullámvonaldíszes, vastag falú fazekak töredékei is. A 2005-ös kampány során feltárt 40 félig földbe mélyített épület (ház) közül 34 Pl. 1172. obj./2703. str.; 1240. obj./2817. str. 35 1543. obj./3415. str. 36 3883. str. 37 3665. str. 20
