Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

rában álló, de a templomhoz közel elhelyezkedő épületek között a vármegyének volt egy kicsinyke háza, amelyben a strázsamester lakott. Azt Tisza László elfoglalta, „ott állott, hol most az udvari épületeknek északi oldala van" - írta Nagy Sámuel 1827-ben. A kastély megépülésekor ezt lebontották, helye az udvar részévé vált, majd az udvari konyhát építették oda. Később az új földesúr két taxás telket is megszerzett, amelyek jobb oldali szomszédai voltak, és azok egyikén felépítette a kastélyt, mely - mivel a későbbiekben is csak igen csekély mértékben építették át - ma is a XVIII. század második felében épült vidéki, nemesi, de puritán lakói ízlésének megfelelő, egyszerű kúriák hangulatát idézi. A másikon az angolkertet alakította ki. Valamikor a század második felében még egy telket foglaltak el, a Zsoldos családtól, amelyen a tiszttartó háza állt. Az épületegyüttes és a park tizenöt hektár területet foglalt el. A XVIII- XIX. század fordulóján s az azt követő években létesített angolparkot egy már akkor is létező erdőfoltból alakították ki, meghagyva az eredeti faállomány kocsányos tölgyeit, kőriseit és juharfaféléit.

2

2 A parkban álló házikó eredeti funkciójára csak következtethetünk. Az köztudott, hogy a barokk, majd az angol - és az ezeket követő későbbi - táj képkertekhez mindenkor tartozott egy „hűsölő" hely, mely hegyvidéken lehetett többnyire mübarlang, grotta, itt, az Alföldön pedig - a földfalú házak kedvező élettani sajátságait figyelembe véve népi lakóházakat imitáló építmény.

2"' Ez lehetett a geszti Tisza-kastély parkjában álló „kerti lak" eredeti rendeltetése is, mígnem - rövid időre ugyan - lakóházzá vált, vagyis Arany János 1851-ben néhány hónapig lakott benne, mialatt az ifjú, a poétika iránt igen fogékony Tisza Domokosnak tanította e nemes tudomány fortélyait. Akkori hangulatához éppen illett ez a szerény hajlék, és az azt elrejtő zöldrengeteg, hiszen nem sokkal azelőtt, a szabadságharc leverése után szinte teljes magányba vonult vissza Nagyszalontára, ahonnan egykori iskolatársa hívta át e szolgálatra, kisegítve ezzel az anyagi nehézségekből is régi barátját. A II. világháború alatt mind a kastély, mind pedig a park súlyosan megrongálódott, a kis kerti ház pedig elpusztult. Az 1950-es évekbeli államosítás óta a kastély a település általános iskolájának ad otthont, így az ennek megfelelő átalakítások nyomán belső tere szinte felismerhetetlenül átalakult, kívülről pedig - mintha nem is lenne az épület része - egyre inkább elenyésznek valamikori felületei. A napjainkra szintén csak romjaiban megmaradt park fáinak jelentős részét a helybeliek az 1944. év végi és azt követő zavaros időkben kivágták: építkezésekhez használták, vagy eltüzelték. A kis kerti lak a sokat emlegetett 1960-as, 70-es évek kezdeményezései folytán, társadalmi összefogással 197l-re született újjá, ekkor vált lényegében kis emlékmúzeummá. Az épület vályogfalú, kontyolt nádfedelű, egyetlen helyiségébe egy ajtó és két kisebb ablak nyílik. Ahogyan arról Mészöly Géza rajza tanúskodik, az eredeti lak teteje magasabb, hegyesebb volt, ablakait pedig kívülről egyszerű, ácsmunkájú spaletták zárták - igazolva a romantikus indíttatású építést. Az arányaiban kissé tévesen kivitelezett, de mindenképpen di22 Ld. KERESKÉNYI Miklós-K. CSEH Edit: Geszt. (Szerk.: ERDMANN Gyula) Száz magyar falu könyvesháza. Budapest, é. n. (2000) 23 A kérdéssel kapcsolatban részletes tájékoztatást nyújt a Műemlékvédelem folyóirat XLVII. évfolyama (2003) 3. - tematikus - számának néhány tanulmánya: ALFÖLDY Gábor: Történeti kertjeink védelmének aktuális kérdései. 153-169.; KISS József: Kastélyparkok, történeti-tájépítészeti helyreállítások részletkérdéseiről. 181-185.; GOODCHILD, Peter: Történeti kertek és parkok értékelése - az angol elmélet. 213-218. 199