Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban
A tekintélyes tárgymennyiség elhelyezésére állandó helyet kellett biztosítani, mi több, kiállítóhelyről is kellett gondoskodni. A kétosztatú kis ház az 1920-as években épült a furtai református népiskola iskolaszolga-lakásaként, bár az emlékezet szerint soha nem lakta senki. Használták iskolai raktárként, illetve szertárként egyaránt. Éppen ezért, hogy még egy zárt helyiséget nyerjenek, boltíves, kerekoszlopos tornácát is beüvegezték. Ebbéli funkciója az új iskolaépület elkészültekor és birtokbavételekor szűnt meg. így ez volt az egyetlen olyan hely, ahol a gyűjteményi anyagot elhelyezhették. Először enteriőrkiállításra gondoltak a létrehozók, ám a tárgyak mennyisége és összetétele ezt nem tette lehetővé, csak raktárszerű berendezésre volt mód. Emellett itt tartották a különböző foglalkozásokat (egy ideig még úttörőházként is otthont adott a fiatalságnak). Az épület kb. három évvel ezelőtt állt utoljára rendezett formában, 2004 tavaszán romlott le véglegesen az állapota. A fenntartó önkormányzat az első pályázatot már 2001-ben beadta, azóta is folyamatosan, de sikertelenül próbálkoznak az épületre - az iskolaépülettel egyetemben - felújítási támogatást szerezni. A Román István, zsákai építész által elkészített felújítási terv egyébként még akkor elkészült, és készen áll ma is a megvalósításra, ám statikai állapota olyan ütemben romlik, hogy egyre kevesebb az esély a megmentésére. Nád-léc vázú stukatóros födémé a beázások miatt több helyen beomlott, régi szalagcserepei porladnak, töredezettek, mindez az oka annak is, hogy az egyház nem igényelte vissza. A tárgyakat időközben letisztították, összecsomagolták és biztonságba helyezték, a „tájház"-at jelző táblát pedig levették a kapuról. Az iskolaigazgató elmondása szerint tervezik egy valódi lakóház tájházként való kialakítását, de ennek ellenére nem szeretnének lemondani az egykori iskolaépületekről, melyek értékes elemei a településképnek, és hozzátehetjük, hogy az egész környékének is, hisz ilyen jellegű egykori egyházi épületegyüttest már alig találhatunk bárhol is. fi Geszt - Arany János Emlékház (Műemléki környezet része) Tisza-kastély parkja Építészeti szempontból történetesen az építkezést meghatározó tényezőket figyelembe véve - nem tekinthető szokványos népi építészeti emléknek ez a kis kerti lak, mely a Tisza-család ősi fészkeként számon tartott geszti kastély parkjában áll. Az 1761 után véglegesen itt letelepedő Tiszák a kamarától udvarházat nem örököltek, lakásról maguknak kellett gondoskodniuk. Az utca so198