Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

újítás megkezdését nem lehetett tovább halogatni, így a kezelői jogokat gyakorló Kincstári Vagyonigazgatóság meghívásos pályázatot írt ki a tervek elkészítésére. A munkák elsődleges célja a belvíz által károsodott épületek helyreállítása, lehetőség szerint olyan szerkezeti megoldások alkalmazásával, amelyek hosszú időre biztosítják a házak jó műszaki állapotát. A problémák okának felderítése érdekében mindenképpen szükség volt az épületek alapos felmérésére, a hibák feltárására. Az így felszínre került ismeretek alapján lehetővé vált az épületek építési periódusainak meghatározása, az egykori egységes építészeti megjelenés visszaállítása, az elpusztult pelyvás kamra, gémeskút, kerítés és kapu rekonstrukciója. Múzeumi hasznosítást a lakóház, a katonaház, a „pincés kamra", az ólas kukoricagóré a helyreállítást követően nyer, az egykori pelyvás kamra rekonstruált épületében gondnoki szoba és a tájház vendégforgalmát kiszolgáló vizesblokk kap majd helyet. E munkákból jelenleg elkészült a katonaház, a góré, a kút, a leendő kiszolgáló épület, valamint a kerítés és a kapu teljes helyreállítása, ugyancsak befejezési szakaszban van a lakóház felújítása is. A többi gazdasági épület sajnos olyan állapotba került - több teljesen összedőlt -, hogy esetükben teljes rekonstrukcióra lesz szükség. Tudomásunk szerint a város önkormányzata időszakosan félállásban alkalmazott egy néprajzos muzeológust a berendezési tárgyak gyűjtésére, a kiállító és nyilvántartómunka elvégzésére, de az ő szerződésének lejártával ez megakadt. Remélhetőleg ilyen szakszerű és nagyszabású felújítást követően ez a munkafolyamat is befejezésre kerül, hiszen Derecske részéről városként is, „kistérségi központként" is legalább illő feladat volna egy komplex múzeumi egység létrehozása és fenntartása. t Fúrta — „ Tájház " Templom u. 2. Mind körülményeit, mind státusát tekintve rendhagyó gyűjteményről van szó, ezért is érdekes és fontos említést tenni róla. Furtán évekkel ezelőtt fogtak szakköri kereteken belül helytörténeti és néprajzi ismeretek és tárgyak gyűjtésébe. Az első, puhatolózó kérdésekre a várakozásokkai ellentétben elég sok, jelentős helyi értéket képviselő tárgyat ajánlottak fel az iskolának, ekkor született meg a szándék, hogy állandó helytörténeti gyűjtemény legyen belőle. A gyűjtés célja eredetileg az volt, hogy a tárgyakat szemléltetőeszközként beépítik a tanórákba, többek között a rajzórákba. Fokozatos gyarapodással egész tárgyegyüttesek gyűltek össze - többek között a kenyérsütés eszközei, a szőlészet és borászat tárgyi kellékei, mezőgazdasági eszközök, textíliák, bútorok, egész falvédő-sorozat, fényképek, a furtai hímzés darabjai. 197