Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

BIHAR TÁJHÁZAI Az álmosdi birtokokkal is rendelkező Kölcsey család klasszicista kúriája a XVIII. század végén épült fel. A vert falú, kontyolt nádfedelü, eredetileg egy-, jelenleg kétmenetes, háromosztatú ház eredeti felosztása klasszikus: szoba-konyha-szoba, ehhez ragasztottak külső kamrát, mely alatt nagy, mély borospincét alakítottak ki. Később a hátsó szobát összeépítették a kamrával, ma pedig a falaik össze vannak nyitva, itt került elhelyezésre a község könyvtára. A boltíves lopott tornác lényegében maga a pitvar, ugyanis innen nyílik a konyha és jobbra, illetve balra a két szoba is. Szabadkéményes konyhájából fűthető mindkét szoba nagy boglyakemencéje. A szobákból később - a kis kamrával egy időben és azonos mélységben - egy-egy kisebb helyiséget választottak le. Az első szoba hátsó helyisége feltehetően Kölcsey könyvtárának adhatott helyet a költő itt tartózkodása idején. A pincelejárat közvetlenül az udvar felől nyílik, az eresz alatt áll az Érmellékre jellemző nagy tölgyfa rácsos ajtó. Ezen keresztül mehetünk le a ház alapvonalán kifelé is túlnyúló téglaboltozatos pincébe, ahol a ház mögött egykor hosszan elnyúló szőlőtábla termését dolgozták fel és tárolták. Ez a terület ma már más telkek kertjeihez tartozik, lényegében egy másfél méteres terület követi már csupán az épületet e porta részeként. Az mindenesetre elmondható, hogy e kúria is a Szilágyságra, illetve az Érmellékre egykoron jellemző gazda- és kisnemesi háztípus egyik legjellegzetesebb fennmaradt példánya. A ház fala kívül-belül pelyvás sárral tapasztott, az ablakok körül az e sárból kialakított, arányosan lapos, a provinciális klasszicizáló építkezésnél jellegzetes domború párkánydíszek láthatók, az épület hátsó falán pedig a tapasztásba mélyített, nagyméretű karcolt - vagy nyomott - tulipánok ékesítik a kis, hatos osztású ablakok közötti szakaszokat. A bélelt, borított ácstokokban álló vésett ajtószárnyak részben eredetiek, részben rekonstrukciók. Falai fehérre meszeltek, famennyezete sötétre festett. A helyreállítási munkákat 1968-ban, Letényi Árpád építész, Hajdú-Bihar megye első főépítésze, a Hajdú-Bihar Megyei Műemléki Albizottság egyik alapítója irányításával végezték el, melynek befejezése után költözött az épületbe a már említett könyvtár, a többi helyiségben pedig 1968. október 13-a óta Kölcsey Ferenc emlékkiállítása látható, aki 1812 és 1815 között élt e ház falai között. Az épületen szinte évente végeznek kiAlmosd - Kölcsey Ferenc Emlékház (Műemlék) Kölcsey u. 11. 185