Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban
sebb felújításokat, valamint a tetőt és a tüzelőberendezéseket - melyek a beépített cserépkályhákkal máig egyedüliként látják el a ház fűtését - is folyamatosan karbantartják. Új állandó kiállítása - melyet a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának Irodalmi Osztálya (közismert nevén a Debreceni Irodalmi Múzeum) munkatársai dolgoztak ki és valósítottak meg - 2006. január 28-án nyílt meg. Az irodalomtörténeti kiállításon túl megújult a konyha enteriőrként való rekonstrukciójával kialakított néprajzi kiállítás is. Maga az ingatlan a település önkormányzatának tulajdonában van, a kiállított tárgyak pedig a megyei múzeum leltárában szerepelnek. Ezt megelőzően a kiállítás és az épület kisebb felújítására a költő születésének 200. évfordulója alkalmával került sor, 1990-ben. A korábbi történeti kiállítás sajnos már ez alkalommal kikerült az átfogó bemutatóból. Az 1968-as megnyitásra elkészült a pincében egy az Érmellék szőlő- és borkultúráját bemutató állandó kiállítás is, melyet Varga Gyula a téma monográfusa rendezett be. Ezt azonban időközben a pince rossz szellőzése, nedvesedése, és az ennek okán történt penészesedés miatt le kellett bontani. Van még néhány hordó, dézsa a pincében, de a kiállítás teljes felújítása különösen kiemelkedő értéke volna a háznak. 1975-ben avatták fel az udvaron a Marton László szobrászművész által, süttői mészkőből készített, magas műkő talapzaton álló Kölcsey-mellszobrot. Eredeti gémeskútja egészen 2005-ig megvolt, ám ágasfája annyira elkorhadt, hogy ki kellett venni. Helyből, egy álmosdi portáról pótolták, az „új" kútágas felállítását 2006 tavaszára tervezik. Az emlékház saját önálló kiadványokkal nem rendelkezik, képes ismertető füzetük volt ugyan, 1 4 de már évekkel ezelőtt elfogyott. Ennek bővített, már az új kiállítást is magába foglaló utánnyomása ugyancsak sürgető feladat. Emellett a fehérgyarmati székhelyű Kölcsey Társaság kiadványait (Társasági Füzetek - ezek között is kiemelten all. számú Kölcsey Ferenc álmosdi évei című, Hamar Péter szerkesztésében 1999-ben megjelent számot), és a Kölcseyről, illetve az álmosdi házról készült képeslapokat kell megemlíteni, melyeket az emlékházban is árusítanak. A megyei múzeum fennhatósága mellett a ház fölötti kimagasló helyi gondoskodás is érezteti áldásos hatását a - 1975. december 31. óta saját működési engedéllyel is rendelkező - múzeumi kiállítóhely közművelődési életében. A központi megemlékezések mellett ugyanis a látogatóknak egy általános „gondnoki kapunyitás" helyett alapos, élményszerű vezetésben van részük, melyeket egy kiváló nyugdíjas házaspár, a jelenlegi gondnok Nagy Sándor és felesége végeznek. Emellett szoktak - mind a helyi, mind a környékről vagy akár messzebbről is érkező - iskolás csoportok, illetve felnőttek részére rendhagyó irodalomórákat tartani, melyeken a kiállításokat is felhasználva megismertetik az érdeklődőket Kölcsey általános munkásságán túl álmosdi éveivel, sőt magával Álmosd községgel és vidékével is. t 14 KERESZTESNÉ VÁRHELYI Ilona (szerk.): Kölcsey Ferenc Emlékház, Almosd. A költő születésének 200. évfordulóján megnyílt állandó kiállítás vezetője. Debrecen, 1990. 32. 186
