Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

hez nagyon gyakran közvetlenül csatlakozott több gazdasági helyiség is (pl. istálló, kamra, magtár, pincelejárat stb.), melyek mindegyike a házzal egyazon tetöív alatt végighúzódó (olykor 25-30 m hosszú) tornácról nyílt (Kismarja). A módosabb gazdák deszkakerítéseiket hamarosan - de a XX. század első harmadában mindenképpen mindinkább téglavázas kerítésekre cserélték. Határozottan elkülöníthető stílusjegyeket viseltek a nagygazdák utcafrontra épített magtárai, melyek gyakran emeletesek és alápincézettek voltak.

8 A Bihari-síkság szinte átmenet nélkül fut bele a Sárrétbe. Mind a Körösökből táplálkozó Kis-Sárrét, mind pedig a Berettyó sárrétje, a Nagy-Sárrét alapvető építészeti technológiában sok azonosságot és hasonlóságot mutat a többi bihari területtel, külső képükben mégis több különbség szembetűnő. A Sárrét régi stílusú házai is vertfalúak, jellemző a csonkakontyos tetőkiképzés is, ám már kisebb arányban, mint mondjuk a Biharisíkságon, oromzatuk pedig már nem paticsos, hanem - a leggyakrabban napsugarazott, kifűrészelt díszítésű - deszka. Nagyon kifinomultan jelentkeznek a faragott, illetve kifűrészelt fadíszek az oromzatokon kívül a tornácoszlopok tetején, a szemöldökgerenda tövében és a deszkaámbitusokon is. A XX. századtól itt már uralkodó a vályogfal a korábbi nád-, vesszőpatics és az említett vertfal helyett is. A vályogot a falvak határából nyerték, így minden falu mellett több egykori vályogvető gödör található, sőt van falun, melynek belsejében is, mutatva az egykori faluszélt (Magyarhomorog). Homogenizálódás nemcsak az építőanyagban, hanem a településképben is itt a legjellemzőbb a három kistáj közül, ugyanis sok ősi tároló- és gazdasági alkalmatosság, főként a vermek és a nádépítmények tűntek el a sárréti parasztportákról, és ezek helyett már nem alakultak ki olyan markáns építmények, amelyek oly meghatározóvá váltak volna, mint a Bihari-síkság magtárai vagy „kűlábas" góréi. Egyre inkább elterjedtek a szögletes téglaoszlopos, tűzfalas, utcafrontos gazdaházak, és ezek mintájára sokan alakították át kisebb lakóépületeiket.

1' Az egykori berettyóújfalui „ néprajzi ház " 8 VARGA 1989. 77-80.; 1979. 191-234.; SISA B. (szerk.) 1999. 66. 9 VARGA 1989. 80-81.; DÁM 1979. 235-266. 181