Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

MUZEOLÓGIA - MUSEOLOGIE - Kolozsvári István: Népi építészeti emlékeink esélyei és lehetőségei - Tájházak Biharban

zak számára kitűzött cél azonban felvet egy további kérdést: mely tájházak, emlékházak, tematikus szabadtéri kiállítóhelyek kerülhetnek fel a listára? Országos kitekintésben több száz, az általunk vizsgált térségben, Biharban pedig tizennyolc (!) különféle ilyen jellegű kiállítóhelyről van tudomásunk. Természetesen mindezek válogatás nélkül nem vehetők mind számításba, így annak szempontrendszerét nagy gonddal kell kidolgozni. Ez jelenleg is folyamatban van, gyakorlatilag az épületek, valamint a bennük lévő kiállítások általános állapota, szakmai színvonala, illetve a bennük megvalósuló közönségszolgálat, közművelődési, (esetleg muzeológiai) munka figyelembevételével. Mindezek apropóján, és a Bihari Múzeum nemrégiben ünnepelt 30 éves fennállásának ürügyén is szükségét éreztük, hogy lajstromot készítsünk az egykori Csonka-Bihar vármegye területén létező, de mindeddig nem sok említést kapott kiállítóhelyekről, tájházakról, és felhívjuk létükre mind a „célközöznség", mind pedig a szakmai közvélemény figyelmét. TAJHAZAINK LETREJÖTTENEK ALAPJAI, FELTETELEI csonka {khajvárnvzgy& Közigazgatási térképe, Az ország-, sőt Kárpát-medenceszerte jellemző sokszínűség a mi vidékünk, a jelenlegi Magyarország bihari területeinek ilyen jellegű kiállítóhelyeire is vonatkozik. A nem minden esetben elismerő „sokszínű" jelző mellett viszont azt mondhatjuk, hogy nagyon is gazdag a kép. Ezek ismertetése során szükségszerű tehát valamiféle csoportosítást elvégezni az eddig felsorolt szempontok érvényesítésének-érvényesülésének követésével. Ha áttekintjük a bihari települések általános népi építészeti képét, akkor a - főként anyaghasználat, technika, összkép tekintetében a középkorig visszavezethető ún. régi stílusú épületekből már csupán nagyon kis számban találunk fennálló emléket. Történeti szempontból ez az a csoport, mely a XVIXVIII. századi természeti, gazdasági, társadalmi átrendeződések nyomán a XIX. század közepéig általános építészeti formákat jelentett, anyaghasználat és technika tekintetében pedig teljes összhangot mutatott a természeti környezettel. A parasztság XIX. századi polgárosulása nyomán kezdett el kialakulni az „új stílusú" népi építészet, ami annyit jelent, hogy Forrás: Bihar vármegye, (szerk.: Nadányi Zoltán, Budapest, 1938. 381.) 178