Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Siteri Róbert: A szalacsi asszony

a szekeren nem ült, csak ü, meg János bátyám. És tiszta tajtík lett a két hároméves csődör. Mire azt a pici embert bevitték. Alig bírták. Hogy hányan ültek rajta, azt csak a Jóisten tudja, mert az mindent tud. De hogy nem maga... Mert attúl két csődörcsikó nem tajtíkozik biztosan. "'

7 Hasonló történetet gyűjtött Grynaeus Tamás Vésztön. Az újszülött gyereket megrontották, s helyben nem tudták orvosolni a bajt: „ ...Elvitték Békésre a tudósasszonyhoz. Hajnalban indultak, csupa tajték volt a két ló, mégis naplementre értek oda. (Vésztő-Békés kb. 25 km-nyi út.) Útközben mindig kiabáltak utánuk... A tudósasszony várta már őket: »Rígen jöttetek már - mondta - igen, mert sokan jöttetek... De most már nem mentek haza, itt kell hálnotok.«... Visszafele könnyen jöttek, repülve, hamar hazaértek. "

,

8 A Hortobágy környéki falvakban gyűjtött hiedelemtörténetekben visszatérő elem, hogy a tiszaroffi gyógyító emberekhez igyekvők szekerei csak rendkívül lassan tudtak haladni, a lovak nagyon megszenvedték az utat, mert „a gonoszlelkek még a kocsikeréken is ültek, a küllőkön... "

1

9 A múlt század elején Kábán tevékenykedő „kabai emberről" - akit főként állatrontás miatt kerestek fel - is úgy mondták, hogy amikor hozzá igyekeztek, a lovak nagyon nehezen húzták a kocsit. Mire csak annyit mondott: „ ...mér nem szurkáták meg a küllőt, mer sokan ültek rajta. "

2

0 Ha láthatatlan alakban és csapatosan tevékenykednek, nyilván szellemekről van szó. Igen, de ennél fontosabb felismerni azt, hogy (egyes történetekben határozottan kimondva, máshol csak utalva rá) mindig valamely különleges képességgel rendelkező személy parancsára cselekszenek, vagy az ő kívánságát teljesítik. Úgy is mondhatjuk: szolgálják őt. A személy viszont kielégíti az igényeiket, táplálja őket, áldoz nekik.

2

1 Nem kívánok belebonyolódni a manapság újra feléledni látszó vitába, amely arról szól, hogy van-e és ha igen, milyen jellegű a kapcsolat az ázsiai sámánizmus és a magyar néphit táltosa között. Tény: a fentiekben a táltossal kapcsolatban megemlített jelentős tulajdonságok: kiválasztottság a felsőbb erők részéről, a hivatás elfogadásának kényszere, rejtezés, viaskodás, feldarabolás, képesség a „világok közötti" közlekedésre és még számos itt nem említett hiedelem megtalálható a sámánizmusban is.

2

2 Ezeket azért érdemes alaposabban megvizsgálni, mert segíthetnek feltárni a mi hiedelmeink mélyebb rétegeit is. Hiszen más, hasonló fokon kutatott és kétségtelenül párhuzamos jelenségeket felvonultató hiedelemrendszert nem ismerünk, amellyel a magyar népi hitvilág tárgyalt területét összevethetnénk. Természetesen a legszerencsésebb az lenne, ha saját magával hasonlíthatnánk össze néphitünk táltosalakját, vagyis meglennének - és lehetőleg minél nagyobb számban - az egykorú leírások, feljegyzések, adatok, mondjuk a honfoglalás korából. De tudjuk, hogy éppen ezek a források estek leginkább áldozatául annak a tervszerű és kíméletet nem ismerő pusztításnak, amely a magyarság hagyományos szellemi kultúráját igyekezett a lehető legteljesebb mértékben megsemmisíteni. 17 SITERI 2001. 133. 18 GRYNAEUS 1965. 143. 19 BARNA i. m. 43. 20 Uo. 51. 21 Erre utal a szekér kasfalba odakészített bor. A környéken más tudós személyről gyűjtött hasonló cselekményü történetben is előfordul ez a motívum. 22 E hiedelmek mindmáig legmélyrehatóbb összefoglalása DIÓSZEGI 1952. 112