Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Siteri Róbert: A szalacsi asszony
A különleges képességekkel rendelkező személyt szolgáló szellemek hiedelme nem csak, hogy ismert a sámánizmusban, de egyenesen az alapvető hiedelmek közé tartozik. A vonatkozó közlések szerint a sámánok valamennyien rendelkeznek ún. „ szolgaszellemekkel". Sőt, éppen attól függ egy-egy sámán ereje (tudása), képességeinek nagysága (és ennek következtében hírneve is), hogy hány szolgaszelleme van. 2 j A szellemeknek alapvető szerep jut a sámán legfontosabb tevékenységeiben: a gyógyításban, és a nagy horderejű döntéseket megelőző jövendölésben, tanácsadásban (mind egyes személyekre, mind az egész közösségre vonatkozóan). E népeknél úgy tudják, hogy a sámán szellemeivel többféleképpen is tarthatja a kapcsolatot. Van eset, hogy révüléses állapotban a sámán (árnyékjeiké elhagyja a testét és „utazik" oda, ahol a szellemek tartózkodnak, ott találkozik velük. Máskor viszont egy-egy szellem jön el a sámánhoz és költözik bele - átmenetileg a testébe. Ilyenkor a sámánból a szellem szól, ahogy és amit mond, az a sámán beszéde. Amit tesz, az a szellem tette. 2 4 A sámán és szellemei egyébként is szoros és rendszeres testi jellegű kapcsolatban vannak. Erre utal például egy olyan egészen egyszerű, hétköznapi cselekvéshez kapcsolódó jelenség, hogy a sámánok - a környezetüknek is feltűnő módon - rendkívül sokat esznek és isznak. A körülöttük élők megfigyelése szerint több ember számára elegendő ételt és (különösen alkoholtartalmú) italt fogyasztanak el. Ennek okát „első kézből" tudjuk, maguk a sámánok magyarázták el a kutatóknak. Tudniillik a sámánnak kötelessége jól tartani saját szellemeit, gondoskodni róluk, táplálni őket, hogy elégedettek legyenek. Ha nem így tenne, azok hamar elhagynák öt. Tehát a sámán étkezéskor a szellemeinek is eszik-iszik, nem csupán a saját szükségletei kielégítése miatt. Figyelemre méltó, hogy a magyar népi hitvilágban is felbukkan hasonló jelenség, s éppen a táltossal kapcsolatban. Ugyanis néprajzi gyűjtések tanúskodnak róla, hogy az ország számos területén a táltos egyik jellegzetes tulajdonságának éppen hatalmas étvágyát tartják. Egyes vidékeken még szólás formájában is használják: „Az army it eszik, (vagy zabál) mint egy táltos!" 2 6 (Magam is hallottam ezt Komádiban egy fiatalasszonytól, mikor jó étvágyú gyermekéről beszélt. Tehát a szólás napjainkban is használatos.) Ezt erősítik azok a történetek is, melyekben az adatközlők megemlítették, hogy az általuk ismert táltos milyen nagyétkű volt. Ilyennek ismerték például Pénzásó Pistát, Tiszafüred környékének legendás táltosát. „Nagymamám mindig puliszkát főzött neki, evvel tartották jól. Rettenetes nagy étkű ember vót, négy-öt literes lábossal megevett egyszerre" és „Az anyósom gyakran adott neki enni, de iszonyú amennyit meg bírt enni" - emlékeztek vissza a helybeliek" 7. A karcagi Takács Pistáról, akit a vidék egyik nevezetes táltosaként tartottak számon, Szűcs Sándor gyűjtött és közölt le jó néhány történetet. Az egyikben Pista egy ismerős gulyás szállásához vetődött, akitől tejet kért. A gulyás persze tudta, hogy kivel van dolga, s adott is neki egy fejőrocskát tejjel színültig tele. S bizony a rocska tartalmát egy pár mondatos rövid beszélgetés ideje alatt elfogyasztotta Takács Pista! 2 8 Nagyszalonta híres-nevezetes táltosáról, Árva Gyurkáról is úgy tudták: 23 DIÓSZEGI 1962. 76-79. és VÉRTES 1990. 197-198. 24 Uo. 25 Uo. 26 O. NAGY 1995. 659. 27 FÜVESSY 1982. 603. 28 SZŰCS 1951. 70. 113
