Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 10-11. (Berettyóújfalu, 2006)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Koticsné Magyari Márta: Görög katolikus nagyböjti hagyományok Létavértesen
bak is viselnek valamilyen fekete ruhadarabot (kendő, sál, harisnya). A gyászruha viselésének szívós továbbélését az a népi szemlélet magyarázza, amely párhuzamot von e szertartás és egy valódi temetés, a halott Krisztus és egy valóságos halott között. A keleti egyház hagyományai szerint a nagypénteki templomi szertartás legfontosabb kelléke a plascenica vagy „plastyenyica" nevű lepel, melyet a pap a fejére borítva a templom körüli körmenetben is körbevisz. A görög katolikus egyház szokásrendjében azonban - nyilvánvalóan a latinizálási tendencia keretében, a római katolikus egyház hatására 1 3 - meghonosodott a szentsírnak mint liturgikus kelléknek a használata is. A görög katolikus falvakban ezt többnyire csak sírnak nevezik. Nagylétán az 1990-es években egy boltozatos kiképzésű, fából készült építmény volt használatban, ennek barlangszerű belső terében egy Krisztust ábrázoló korpuszt és a plastyenyicát is elhelyezték. 1 4 A nagypénteki szentsírhoz és tiszteletéhez különböző szokásszerű cselekvések és ájtatossági formák kapcsolódtak. Ezekből mozaikszerűen egy sajátos, a keleti kereszténység hagyományvilágából eredő elemeket is tartalmazó népi liturgia képe bontakozik ki. A nagypénteki szentsír, vagy sír díszítésének kialakultak a hagyományos formái is. Az 1990-es években gyakorlat volt Nagylétán, hogy hittanos gyerekek gyűjtöttek a sír díszítésére. Általában virágvasárnap délután mentek el egy megadott lista alapján a görög katolikus családokhoz és „szedtek a virágra". Több példa van arra, hogy a szülőfalujukból elszármazottak pénzt, vagy nagyobb értékű virágot ajándékoznak kifejezetten a szentsír díszítésére." Általában friss fehér színű élő virággal díszítik, kedvelt erre a célra a hortenzia, a szegfű és a kála, Nagylétán örökzölddel is körülrakják a szentsír boltívét. A nagypénteki szertartás végén, a körmenet után helyezi el a pap a plastyenyicát az oltáron vagy az előre elkészített, feldíszített szentsírban. A plastyenyica megnevezésére a népnyelv a lepel szót vagy a síri lepel szóösszetételt használja, Nagylétán „az Úrjézus leple" alakban ismert. A plastyenyicás körmenet után számos görög katolikus templomban is kiteszik a szentsírra az oltári szentséget. A nagypénteki szentsírhoz fűződő népi liturgia tulajdonképpen az egyházi szertartás befejeztével veszi kezdetét. Ennek egyik formája a szentsír tisztelete, melyben mindenki részt vesz, aki a templomban megjelent. Mindenütt elhelyeznek a szentsír mellett egy kis edényt, vagy tálcát, amelyre pénzt helyeznek a hívek. Nagylétán a szentsír előtti tiszteletadás formájában, a keresztvetés módjában a keleti kereszténység hagyomány világára utaló elemek fedezhetőek fel. Énekszó kíséretében egyszerre 5-7 ember sorakozik fel a szentsír előtt, egyszerre meghajolnak és keresztet vetnek, majd egyenként lépnek a sír elé. Itt újabb keresztvetés következik, majd megcsókolják a plastyenyicát és pénzt helyeznek egy kis tálcára, ismételt keresztvetés után visszaállnak eredeti helyükre. Közös meghajlás után egyszerre vonulnak el. Néhány idősebb ember a sír előtti keresztvetést háromszor, mélyen meghajolva ismétli. 1 6 13 BARTHA Elek: A görög katolikus magyarság vallási néprajza. In: Magyar néprajz VII. Budapest, 1990. 425^142. 14 Nagylétán 1994-ben a sír építménybe illő korpuszt fehér hímzett terítővel takarták le és erre borították a plastyenyicát. 15 1993 húsvétja előtt Nagyiétárói elszármazott virágkertész ajándékozott nagy mennyiségű virágot a templom részére kifejezetten a szentsír díszítésére. 16 A mélyen meghajló keresztvetés során a jobb kéz a fej felől indul és meghajlás közben előre tartva a térd magasságáig ível le, majd innen indul vissza a vállak érintésére. 103
