Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

A XIX. század magyar költőitől azokat az elemeket vette át, amelyek „népi" jellegűek. így Petőfitől a forradalmas-demokratikus szemléletmódot. Erről bővebben forradalmi hangú költészeténél szólok. Petőfitől a szemléleten túl még szerkesztési módot is tanult. Igazolja ezt a Ha majd... című költeménye. Párhuzamba állítható ez a vers Petőfi A XIX. század költői című müvével. Az első két versszakban megjelölt feltétel teljesülésétől függ a záró versszak témájának megvalósulása. „Ha majd szebb napfény hull Ha majd az új élet Ragyog a lelkére Akkor zengem én el Legboldogabb dalom Egy kévére dőlve. " (Ha majd...) Arany Jánossal a „népi" sajátosságokon túl a rokonság alapját emberi vonásainak hasonlósága is adja. Arany János csendes, rezignált hangú költeményei, körképei a szerző kiegyensúlyozott, a bajokat jámbor alázattal tűrő egyéniségének. Ugyanez állapítható meg Nagy Imréről is, különösen azon versek alapján, amit önmagáról, vagy költészetéről írt. (Az én rímem; Hol vagy; Törpe falvak; A biharnagybajomi vásáron; Az én szavam) Barátai is így ismerték: Veres Péter „csendes-rendes parasztemberének nevezte, hasonlóképpen vélekedett róla Hegyesi János, költőtársa is. Visszahúzódó, kedves, szelíd, zeneszerető, jó ritmusérzékű ember volt. Az Arany János-i „pusztába kiáltott szó" ismétlődik meg Az én szavam című költeményben: „Az én szavam hiába remeg Nincsen aki ráfigyelne, Holt szavaim visszahullnak Fájdalomnak a szívemre. " Az elégikus hang mind a két költő esetében nem csak a „tragikus magyar sors", korszellemével magyarázható, de az egyéniségükben fellelhető borongásra való hajlammal is. Indulatai talán nem voltak olyan mélyek, érzelmeiben is kisebb volt a feszültség, mint Arany Jánoséban, később Sinka Istvánéban. Ez lehet az oka, hogy nem talált rá a népi világképben még ősibb, még archaikusabb rétegekbe ásó balladára. Ennek ellenére nyilvánvaló a tartalom- és formabeli hasonlóság Arany János: Mátyás anyja című ballada és Nagy Imre: Levelem sorsa című költeménye között, amely 150