Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

„A népi írók nacionalizmusára az a jellemző, hogy tulajdonképpen a magyar nacionalizmus történetének e két: progresszív és reakciós tendenciáját kívánják összeegyeztetni. "

8 A mozgalom közvetlen előzménye: a népiesekhez hasonló törekvéseket megfogalmazó egyesületek, társulatok létrejötte. A legjelentősebbek: a Bartha Miklós Társaság (1925), a Sarlós mozgalom (1928), a Buday György vezette szegedi agrársettlement mozgalom, a katolikus cserkésztisztek Fiatal Magyarországa (1930), és ugyanebben az évben megalakult az Erdélyi Fiatalok mozgalma. Ebből a mozgalomból nőtt ki a népi irodalom, melynek első valódi fémjelzői Erdélyi József: Ibolyalevél (1922) és Illyés Gyula: Nehéz föld (1929). A mozgalom első szakasza - Erdei Ferenc szerint "hőskora" - a kezdetektől 1938-ig, a Márciusi Front szétszóródásáig tartott, a második szakasz 1938-tól a háború végéig, a harmadik szakasz 1945—1956-ig, a negyedik pedig 1956-tól napjainkig. Nagy Imre az első szakaszban lépett pályára, de valójában a második szakaszban kapcsolódott igazán a mozgalomhoz. A népi írók munkásságát so.karcúság jellemzi, stílusában sem egységes. Egyetlen dologban jutottak közös nevezőre: a magyar szabadság, a nemzeti- állami függetlenség kérdésében és a parasztságtól újjászületett demokratikus Magyarország megteremtésében. Ennek háttere: „Nagyobb volt a parasztság társadalmi súlya: belőle lehetett és kellett a nemzetet csinálni. Gyarmati és félgyarmati sorban a parasztság volt a nemzeti hagyományok őrzője, a megtartó erő és a jövendő reménysége: a minden szerepre hivatott, nemes, nagy és szent nép: róla mintázták a nemzeti karaktert, s a haladó irodalomban és politikában áhítattal ejtették a nevét. "

9 A népi mozgalomnak és irodalomnak szellemi műhelyei voltak a Válasz c. folyóirat (1934-1938) és a Kelet Népe (1935-1942). A mozgalomban és az irodalomban egyaránt a harmincas években következett be erős polarizálódás. A balszárny legkiemelkedőbb alakja Illyés Gyula volt. Ide sorolható Nagy Imre is. Erdélyi József, Sértő Kálmán a jobbszárnyat képviselték. Az úgynevezett „harmadik utas" áramlatban keresték helyüket: Gulyás Pál, Sinka István. A „harmadik utas" elképzelés kidolgozója Németh László volt. Ennek lényege a „minőségi szocializmus" vagy „marxizmus nélküli szocializmus". Sinka István a tipikusan magyar út kereséséről így beszélt: „... nekem nem kell se a nyugati, se a keleti szocializmus, mert mind a kettő odavaló, ahol termett. "

1

0 Ennek megfelelően a költészet is többarcú. Kétféle költői szemléletet és stílust különböztethetünk meg: a tárgyias költészet, amely a költői realizmus hagyományait újí8 Ua. mint a 7. 315. 9 CZINE Mihály: Nép és irodalom. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó 1981. 235. 10 Ua. mint 5. 62. 142