Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

totta fel. Ennek kifejezői: Illyés Gyula, Erdélyi József, de hatott Babits Mihály, József Attila, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Jankovich Ferenc költészetére is. A népi irányzat másik stílusváltozatát: a mitologikus költészet teszi ki, melynek lényege: az archaikus népi hagyományok megőrzése és ezáltal mitologikus, mágikus költészet kialakítása. Szokás ezt „népi szürrealizmusnak" nevezni (ami nem igazán találó). Meghatározó egyénisége ennek az iránynak Sinka István. Idetartozik részben Nagy Imre költészete is, jóllehet nála szerepet kapott a tárgyias költői szemlélet is. Nagy Imrét akkor fedezte fel a mozgalom, amikor a falukutatás lendületet kapott. Az 1920-as évek végén bukkantak fel az „őstehetségek" (köztük Nagy Imre is). Megjelenésük az irodalomban széleskörű vitára adott alapot. Babits Mihály véleménye az volt, hogy a paraszti származás a költő megértéséhez szükséges, de nem a megítéléséhez. Volt ennek a falukutató mozgalomnak értékes, és pusztító, romboló hatása is. Hiszen egyik oldalról a nép közül felfedezett, kiemelt tehetségeket, de a másik oldalról - politikai befolyás hatására - negatív irányba terelődött, mivel túlzott önbizalmat gerjesztett, s ez a végletekbe csapó önbizalom lezüllesztette a gyengébb jellemű tehetségek pályáját. Németh László A minőség forradalmában figyelmeztet erre a veszélyre: „Sokunknak az egész élete, egész ereje éppen csak arra volt jó, hogy nekirugaszkodjék. A gyengébb őstehetség kitépi magát környezetéből, egy bizonyos határnál megakad, ott lézeng az elhagyott világ és a meg nem hódított közt és hazátlan lesz, nyugtalan, érzelmeiben boldogtalan."

n A pozitív hatásra is Németh László mutat rá legegyértelműbben: „Az Isten nem falukutató, ő nem oszthat ki Zalára, Sárközre, a Palócságra stb. egy-egy tehetséget. Neki elég, ha egy-két helyt dobja a mélybe megvilágító villámát. Amit fényüknél megláttunk: nem sok, de arra elég, hogy elfelejtett milliókat a szívünkbe kössön, s amit egy haldokló kultúra a kezéből kibocsájt: az új nemzet kifejtse s eltegye magának. "

n Németh László gondolatát folytatva - Isten megvilágító villámfényénél Sárrétudvari is megvilágosodott, láthatóvá vált, ha csak rövid időre is. 1928-ban először, s aztán még jó néhányszor egészen 1942-ig. A két évszám Nagy Imre költészetének időtartamát fogja közre. Mondhatni: tiszavirág-életű. S ennek a rövid, de mégis fölfelé ívelő pályának egyetlen élményforrása: a költő szülőfaluja - ahol egész életét élte le - Sárrétudvari. Nagy Imre azon a napon mozdult meg először anyja méhében, amikor a magyar nép ezeréves ünnepét ülte, 1896-ban. Aztán ez év őszén meg is született. Édesapja Nagy Jakab parasztember volt. Édesanyja Hegedűs Ágnes, halk szavú, beteges asszony. Nagy Imre kilenc éves volt, amikor édesanyját elszólította tőlük a halál. A korán elment anya 11 Idézi POMOGÁCS Béla: A tárgyilagos költészettől a mitológizmusig. Bp. Akadémia Kiadó, 1981. 323. 12 Ua. mint a 3. 688. 143