Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)

FŰTÉS Hagyományos +++++++ Cserépkályha +++++++ Olajkályha +++++++ Központi, egyedi fűtés + Megjegyzés: A hagyományos fűtés alatt kemence, rakott ill. ún. takaréktűzhely egyaránt értendő. FŐZÉS Hagyományos ++++++ Villany ++ Gázpalack ++++++++++ Megjegyzés: Itt vagyunk kénytelenek utalni arra, hogy bizonyos egyszemélyes háztartásokban, és ún. „családtorzókban" a hagyományos főzési feltételek gyakran azt jelentik, hogy valójában nem készítenek főtt ételt.

1

0 A kommunális ellátottság terén természetesen hosszútávon sem lehet számolni a csatornahálózattal, de ez önmagában nem jelent kizárólagos okot a lakáskorszerűsítés falusi viszonylataiban. A lakáshasználat kérdésköre rendkívül nehezen tekinthető át Berekböszörményben. Mindenekelőtt vegyük számba miként alakult a lakóházak és a benne élők általános aránya időmetszetenként: 7. táblázat Lakóházak száma Összes népesség Lakóház / fő A 684 3340 4,9 B 743 3188 4,2 C 830 2603 3,1 10 A falusiak étkezésével kapcsolatban általában megállapítható, hogy: „a családok többsége - 50%-a - egyhangúan étkezik, lényegében a hagyományok, berögzött szokások alapján, annak ellenére, hogy jövedelmi helyzetük az esetek nagy részében lehetővé tenné a változatosabb, egészségesebb táplálkozási struktúrát." KULCSÁR V. 1976. 206.; A Békés megyei vizsgálatok feltárták, hogy a „szegényes, egyhangú" ill. a „szegényes, változatos" étkezések aránya 34% ill. 31%, azaz meglehetősen magas. LOSONCZIÁ. 1977. 364. 76