Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)

Az egy lakóházra jutó személyek száma első pillantásra elfogadható, nem utal különösebb (szociális, kulturális és egészségügyi szempontból zavaró) zsúfoltságra. De ha visszautalunk a lakóházak statikus lakószoba arányára (1,6), már kissé más megítélésű az adat. További (demográfiai, szociális, stb.) probléma, hogy az arányváltozás (javulás!?) nem annyira a lakóházak számának növekedésével, mint inkább az össznépesség csökkenésével hozható kapcsolatba. Az egyes lakásokban élők számára vonatkozóan a konkrét vizsgálatok meglehetősen szélsőséges szóródásokat mutatnak: 8. táblázat Vizsgált lakóház 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Összes lakó 1 3 1 3 3 2 6 6 7 1 7 2 2 7 2 3 2 Belekböszörményi 1 2 1 3 2 5 5 6 1 5 1 2 6 2 3 1 Beházasodott 1 1 1 1 2 1 1 Betelepült 3 1 A kutatás során rákérdeztünk a lakóház használatának fokozataira: 9. táblázat Vizsgált lakóház 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Teljes + + + + Részleges + + + + + + + + + + + + Egy-helyiséges + Megjegyzés: - Figyelmet érdemel, hogy a teljes lakáshasználat összefüggésbe hozható az átlagot meghaladó létszámmal. - A részleges használat valójában azt jelenti, hogy az év minimum felében a lakáshasználat lényegében egy-helyiséges.

1

1 11 GRÁFIK I. 1974. 94.; Más vonatkozásban: „... a hagyományos életvitelű háztartásoknál a konyha megtartja önállóságát, s megnövekedett területére koncentrálja nappalra a családot." KENÉZ GY. 1978. 24.; De összefüggésben van ez a tendencia az un. „nem lakott" szobák kialakulásával, KULCSÁR V. 1976. 219.; továbbá más használaton kívüli helyiségek, mint pl. a Makón megfigyelhető un. „tiszta folyosó" gyakorlatával, TÓTH F. 1980. 114.; és általában a továbbélő „tiszta szoba" szokással. 77