Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)
A kutatás első fázisában, 1978-ban és 1980-ban - építész és néprajzszakos egyetemi hallgatók segítségével - 17 háztartás anyagát vettük fel. Az adatfelvételben szereplő háztartások nem véletlen mintavétel révén kerültek kiválasztásra, hanem különböző tényezők által meghatározott kijelölésről van szó, mely - jelen fázisában - minden körültekintés ellenére nyilvánvalóan támadható pontja a vizsgálatnak. A vizsgálat jelenlegi állapotában további nehézséget jelent, hogy az adatfelvételek nem minden esetben azonos mélységűek ill. részletezettségűek. Ez felróható a kérdőlap hibájának is, mely a fő tárgykörök lebontásának hiányával az adatfelvevőknek lehetővé tette az elnagyolt válaszok rögzítését is. Mindezek ellenére a rendelkezésre álló adatok, bizonyos, ám természetesen korlátozott érvényességű tájékozódásra alapot nyújtanak. Amennyiben pedig adatainkat ill. azok értelmezését összekapcsoljuk a faluról rendelkezésre álló más összeírások és statisztikák (pl. demográfiai, népszámlálási, háztartási, állat-összeírási, anyakönyvi, kereskedelmi) adatsorainak értékelésével, akkor egyrészt megnő az információs biztonság, kibonthatóvá válik a történetiség, feltárulnak egyes folyamatok, másrészt viszont kiderülnek a hiányosságok ill. előtűnnek a további konkrét vizsgálatot és részletezést kívánó kérdések. Egy meghatározott témakörben, a népi építkezés tárgykörében már kísérletet tettünk annak feltárására, hogy az adott településen belül, miként viszonyul egymáshoz a településforma, az építészeti tér és a falukép, valamint Berekböszörmény életformájának alakulása. Gondolatainkat „Összefüggések a hagyományos építészeti falukép és az életmód változása között" és „A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről" címmel fogalmaztuk meg, s tettük közzé magyar, német és angol nyelven hazai fia. Elég csak az MTA Szociológiai Intézet, Az MSZMP Társadalomtudományi Intézet,.Népművelési ill. Művelődéskutató Intézet, Szövetkezeti Kutató Intézet, MRTV Tömegkommunikációs Kutató Központ és több más, egyetemekhez, intézményekhez telepített kutatásokra utalnunk. Sajnálatos azonban, hogy ezek a programok nincsenek eléggé összehangolva, a vizsgálatok eredményei egyrészt csak viszonylag szűk körben ismertek, s nem ritkán „elmennek egymás mellett". Pedig e különböző indíttatású kutatások több igen fontos, egybehangzó vagy egymáshoz erősen közelítő megállapításra jutottak az életmód ill. annak változása vonatkozásában: „Általánosságban azt lehet mondani, hogy a jövedelem tekintetében a legkisebb a rétegek közötti különbségek, az anyagi életkörülmények egyéb mutatói (tartós fogyasztási eszközök, lakás) ennél nagyobbak, és az életmód tekintetében látszanak a legnagyobb különbségek." BULLETIN 13.; Kifejezetten a falusi népre szólóan: „Az átalakulás egyelőre inkább az átrétegződés mennyiségi mutatóiban, mint életmódbeli változásokban ragadható meg." HANÁK K. 1982. 282.; Az általános országos valamint a falusi népességre vonatkoztatott tételek olykor látszólagos ellentmondása mögött fellelhető: „A hazai életmódkutatás paradoxona, hogy a társadalmi mobilitás kategóriáját az életforma változás egyértelmű szinonimájaként használják... sugallva, hogy a társadalmi helyváltoztatás egyben pozitív életmódbeli változásokat hozott magával." - pedig nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy „... az életmódbeli különbségek mögött messzemenően a társadalmi egyenlőtlenség tényei húzódnak meg (tegyük hozzá, hogy mind a mai napig) , ill. ezek újratermelődésének a lehetősége. Az adott társadalmi réteghez való tartozás egyben a hatalomhoz való viszonyt is pontosan jelzi, a részesedés ill. a kiszorítottság mértékét is mutatja... bármily nagyok és jelentősek is voltak a változások gazdasági, társadalmi téren, a tudati struktúrák keveset vagy alig változtak." HOPPÁL M. 1984. 384. és 381.; S noha már rendelkezünk az életmód, életminőség, értékrendszer összefüggéseire nézve reprezentatív országos vizsgálattal (lásd: FÜSTÖS L.-HANKISS E.-MANCHIN R. 1979), attól még távol állunk, hogy a falusi társadalomra nézve tudományos egzaktsággal felvázolhatnánk az életmódra, az életforma változásra vonatkozó ismereteinket. Nem véletlen, hogy e vonatkozásban a szociográfia - ha bizonyos szempontból vitathatóan is, de előbb jár a modellálásban, lásd: BÁNLAKY CS.-VARGA CS. 1980. 65
