Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)
és külföldi szakmai, tudományos kiadványokban (lásd: Függelék 1.) Általános érvénnyel arra a megállapításra jutottunk, hogy a falu jelenlegi állapota kettős arculatú: a) Több vonatkozásban - állami és magánerős invesztíciókkal - bizonyos fejlődés, modernizáció (jobbára mennyiségi, kevésbé minőségi) mutatható ki, mely azonban igen egyenetlenül érinti a közösség tagjait. 3 b) Más vonatkozásban a megtorpanás, regresszió jelei figyelhetők meg, mégpedig növelve a falunak más településekhez viszonyított, továbbá a falun belüli rétegek ill. csoportok egymás közötti távolságát. 4 ELEMZÉS A fentiek előrebocsátása után rátérünk a kérdőlapos adatok lehetséges értelmezésének fontosabb területeire, az adatfelvételek tematikus tagolása szerint (lásd: Függelék 2.): I. A tér: épületellátottság - épületminőség - kommunális szint ill. lakáskomfort lakáshasználat - lakásberendezés ill. felszereltség. II. A közösség: családszerkezet - jövedelmi szint ill. gazdasági erő - anyagi, tárgyi ellátottság - fogyasztás - beruházás - tartalékképzés. III. Az egyén: mikro- és makroközösségi pozíció - foglalkozás ill. munkavégzés időmérleg - kapcsolatrendszer (formális és informális) - társadalmi mobilizáció - életpálya. Természetesen e közlés lehetőségein belül nem vállalkozhatunk a fentiek egyenletes, de főként nem mindent kimerítő elemzésére, csupán bizonyos jelenségek ill. összefüggések jelzésére, abban a kettős reményben, hogy egyrészt bizonyos tendenciákra az egyesen, a konkréton keresztül is sikerül rámutatni; másrészt hogy a kutatási program (személyi és dologi feltételeinek kibővítésével, s a vizsgálati szempontok finomításával) tovább folytatható. Mindenekelőtt tekintsük át a település néhány - témánk szempontjából fontosabb jellemzőjének informatív statisztikai adatait, három időmetszetből: A) Századforduló előtt, ill. századforduló (adatsor: 1900) B) A két világháború között (adatsor: 1930) C) Az utóbbi teljes évtized (adatsor: 1970) 3 Az országos felmérések is azt igazolják, hogy „a lakáshelyzet javulása azonban nagyobb volt mennyiségi, mint minőségi téren..." ANDORRA R. 1979. 42.; Továbbá annak az ambivalenciának lehetünk tanúi, mely szerint: „gazdasági életünk fejlesztésnek követelményei, gazdaságpolitikai céljaink gyakran ellentétbe kerülnek a társadalompolitikai célokkal, követelményekkel." VARGA D. 1982. 212. 4 Lényegében arról van szó, hogy „az életkörülmények területi különbségei nemcsak város-falu relációban állnak fenn, hanem falusi települések között is. Ebben nemcsak a település mérete, gazdasági és adminisztratív szerepköre, a lakosságának foglalkozási szerkezete, hanem a helyi területfejlesztési elképzelések is szerepet játszanak." MÉSZÁROS R. 1982. 85.; Másfelől mi ma is érvényesnek érezzük azt a folyamatot, hogy „...a tárgyi környezet fejlődése magát az életmódot nem módosította, ugyanakkor növelte az egyes rétegek közötti szakadékot." LAMMEL A. 1984. 320. 66