Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Gráfik Imre: Építészeti hagyomány - változó falukép - a falu jövője (Kelet-magyarországi esettanulmány)

melyest Berettyóújfalu. Nem rendelkezik vasúttal, főközlekedési útvonalból kieső, határmenti település. 1977 óta közös tanácsú község a kisebb és szerényebb történeti múltú Körösszegapátival és Körösszakállal, s e közösségben a jobb közlekedésföldrajzi és településfejlesztési feltételekkel rendelkező Körösszegapáti a központ. Berekböszörmény lakosainak száma 1970-ben 2603 fő, a lakók száma folyamatos elköltözéssel csökken: 1980-ra 2500 alá süllyedt: 2232 fő.

1 Berekböszörményi kutatásaink során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: 1. A településmorfológiai és infrastrukturális archaizmusok ill. hiányosságok, milyen szerepet játszanak a falu jelenkori életében? 2. Több, mint három évtizeddel 1945 után a fenti konzerváló erők ellenében miben és milyen mértékben változott a falusi lakosság életmódja? 3. Milyen konzekvenciái vannak a fentebbi tényeknek a településforma, az építészeti gyakorlat, a falukép alakulásában? A vizsgálat során interjút készítettünk az épületek, a háztartások ill. családok, valamint az összlakosság mintegy 2-4%-ban. A felvetődött kérdésekre adandó válaszok érdekében egy kérdőlapot dolgoztam ki (lásd mellékelve). Ebben kísérletet tettem arra, hogy a falusi társadalom legkisebb egységeinek egyéni-egyedi, valamint mikro- és makroközösségi viszonylatait úgy adatolhassuk, hogy azokból összeszerveződhessen a társadalom egészének, első lépésként szűkebb keresztmetszete, s az adatfelvételek lehetőség szerinti megnövelésével, remélhetően teljesebb képe. Ugyanekkor a néprajzi alapvetésű kutatást szolgáló kérdőlap szerkezetének kialakításával arra is törekedtem, hogy az adatok felvétele és feldolgozása lehetővé tegye más tudományterületeknek és intézményeknek a falu társadalmával kapcsolatos vizsgálódásaival való összevetését is.

2 1 Berekböszörményre vonatkozóan lásd: BOROVSZKY S. é.n. 50.; NADÁNYI Z. 1938. 472-473.; MÁTÉ L. kézirat, továbbá: különböző statisztikai összeírások, tanácsi iratok, feljegyzések. Távolabbi bihari vonatkozásokra nézve lásd: DANKÓ 1. 1977. 183-338. Természetesen felvetődhet annak kérdése, hogy miért éppen ezt a települést választottuk vizsgálatunk tárgyává. Főként azért, mert a falu a magyarországi településhálózat hierarchikus rendjének alján, társadalmi és gazdasági vonatkozásban, de földrajzi értelemben is a periférián foglal helyet. Az ilyen ill. ehhez hasonló települések általában több archaizmust, hagyományos elemet őriznek meg, s az etnográfus erre különösen érzékeny. A falu nem atipikus, ezt igazolandó idézzük a GyőrSopron megyei Táp kapcsán megfogalmazottakat: „Közigazgatási szempontból ezeknek a falvaknak a többsége korábban magasabb státuszú volt, mint napjainkban. Önálló közigazgatásuk elvesztésével, bizonyos helyben végzett értelmiségi tevékenységek megszűnésével ezt a magasabb státuszukat elvesztették, kiestek a fejlődés fő irányából." TÖLGYESI J. 1984. 41.; De a térben igen közel eső Körösnagyharsány esetében erre utal a szociográfia címe is: Az ország peremén: VARGA D. 1982.; Mindemellett feltűnt a falu fogyasztási struktúrájának igen erős torzulása is. Amíg országos viszonylatban fokozatosan csökkenő a paraszti háztartások élelmiszer ill. élvezeti szer fogyasztása (1971 - 49%, 1978 - 45%), addig Berekböszörményben ez jelentősen nőtt (1972 - 55%, 1978-61%). BARTA GY.-ENYEDI GY. 1981. 180. 2 Az 1950-es évek elején az elméleti módszertani vitákon túl, néhány újonnan kialakított un. szocialista falu, ill. tanyás vidék vizsgálatán túl, az ígéretesnek indult Tiszaigar vállalkozás jelezte a néprajznak a parasztság, a falusi társadalom jelene iránti érdeklődését, a folytatás azonban elakadt. A néprajz a klasszikus területekre ill. témákra való visszavonulásával átadta a terepet más tudományszakoknak. Az 1960-as évek végétől, majd az utóbbi évtizedben az ún. jelenkutatás ill. a kulturális antropológia jegyében ill. inspirálására ismét felerősödött a néprajzon belül a mai falu iránti érdeklődés. A lépéshátrány azonban mintha megmaradt volna, s napjainkban nem a néprajzi kutatások és intézmények szolgáltatják a jelentősebb falura vonatkozó információkat, hanem a legújabbkori történet, a helytörténet, a statisztika, a demográfia, a szociológia és a szociográ64