Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Zilahy Lajos: A sárrétudvari nyelvjárás néhány sajátossága

dába, magáncséplők, részesek, férjem, mértek ki, répát, egyébként (2), szomszíd, egyébkínt, életembe. Egy-egy szó egymást kővető e-zése és z'-zése a szöveg további részében is előfordul (vö. nígy -négyes ~n így es, gójafíszek-gójafészket-belefíszkelt stb.). Abban, hogy egy-egy köznyelvi kiejtés szerint elhangzó kérdés irányítani tudta az adatközlő e-zését, valószínűleg szerepe van a köznyelvibb környezete hatásának, vagy annak, hogy a nevezett rosszabbul hall, ezért jobban figyel a vele beszélgetők kiejtésére. Egy nyelvi életrajz pontosabb magyarázatot adna az esetre. Az e-ző és í-ző alakváltozatok szinkron jelenléte azonban nem kérdőjelezi meg F. S.-né erős í-zését. Ő azon adatközlők közé tartozik, akik egy rövid időre a beszélgetést irányító kérdések köznyelvi sajátosságaihoz igazodni tudtak. Három-négy percnyi é-zés után azonban ő is visszazökkent a sárrétudvari dialektus erős z'-zéséhez. A két férfi és D. Gy.-né z-zésére ezek a kérdések semmilyen hatással nem voltak, bár két-három alakváltozattal az ő beszédükben is találkozunk. D. Gy.-né nyelvhasználata ugyancsak z-ző, erősebb és következetesebben, mint azt F. S.-nénál láttuk. A beszédben előbukkanó néhány é-zö adat érthető, magyarázható (kérem szépen, életembe, férjem, férhëz). A „kérem szépen" a nyelvjárási beszédben ritkán használt kifejezés, a községi elöljárókkal, egyházi vezetőkkel történt beszélgetés, közlés frazeológiájához tartozik. (Hasonlóan SEBESTYÉN: MNyj. XVIII, 37.) Többnyire így használja más is: más dolog, élethelyzet magyarázza a kír, kíreget, szíp, szípén alakokat, mint a kérem szépen1. VÉGH sárréti gyűjtésében: kérëm szépën-kérëm szipën-kirëm szipën (vö. i. m. 138). Megjegyzem, hogy a -hoz, -hez, -höz határozórag mind a négy idős ember beszédében -ho, -hé, -hö alakban adatolható, D. Gy.-nénál is aho, asztalho, de férhëz.) Az z'-zés hétköznapi példái mellett (vö. elíg, kömínymagos, tenyisztëttiink, tiszta, általába vive stb.) D. Gy.-né szövegében ilyen kettős alakokat találunk: cserépedényëk-cserépedinybe, étél~ítel~ítelbűl, péntëk-pintëkën, tésztát-tíszta, de következetesség nélkül, szétszóródva a szövegben. Ami az egyén z-zésének minősítéséhez fontos, az, hogy kevés az e-ző adat, a kevés é-zö morfémával együtt él a beszédben ugyanazon morféma z'-ző adata is. Látható, hogy a sárrétudvari nyelvjárási beszéd erős jelensége az z-zés, bár egyéntől függően más-más lehet az z'-ző és é-zö morfémák aránya. A nyelvjárást beszélőknél aktív jelenség, külső hatása azonban jelentéktelen. A jelenség ugyanilyen állapotban van környező sárréti falvak nyelvjárásában is. A többi felső nyelvállású hosszú magánhangzó fonéma gyakorisági értékei is eltérnek a köznyelviektől. Az ú, ű nagyobb gyakoriságát az z-zéshez hasonló adottság (a kny. hosszú magánhangzó: nyj. hosszú magánhangzók teljes azonosság) és jelenségek (részben, hogy a kny. u, ü a nyelvjárásban gyakran megnyúlik, másrészt, hogy a kny. ó, ő a nyelvjárási használatban zártabbá válik) alakítják. Az ú, ű azonban sem a nyúlással, sem a zártabbá válással nem terhelődik meg olyan mértékben, mint az í az é zártabbá válása miatt. Arra nézve, hogy a köznyelvi hosszú magánhangzóknak a nyelvjárásban is ugyanezen fonémák felelnek meg, a szövegmutatványok sokféle adattal szolgálnak. E tekintetben nincs ingadozás a nyelvjárási beszédben. A rövid magánhangzók nyúlására a beszédfelvételekben kevés adat van, de azt szemléltetik, hogy milyen összetevők irányít175