Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bodnár László: Monostorpályi szőlő- és borkultúrájának fejlődése és visszafejlődése

van vagy nincs szőlő. Jelenleg közel 1000 - ezen belül közel 500 borvidéki, bortermőhelyi - településre készült ilyen felmérés. A települések állami támogatásának rendszere a magasabb osztályozású területeket részesíti előnyben, amely a borok minőségi kategorizálásával is összefüggésben van, s végezetül az eredet-megjelölés, eredetvédelem rendszerének alapját is képezi. A termőhelyek ökológiai alkalmasságára az 1959. évi jogszabály intézkedik, bevezetése csak 1983-tól történt meg. A minősítés rendszere még nincs kodifikálva. A kidolgozott módszer 18 környezeti tényező számos elemét rendszerezi. Elsőként veszi figyelembe a klimatikus és hidrológiai, geomorfológiai és talajtani viszonyokat. Ehhez a meteorológiai megfigyelések idősorait, izotermáit, valamint földrajzi, talajtani és térképészeti adatokat kell feldolgozni, helyszíni vizsgálatokat kell végezni. A termőhelyi kataszter, - amely számítógépes feldolgozást igényel - a legkisebb felvételi egység (ökotop) 3 ha, kívánatos legkisebb egység 5 ha. Az 1994. évi XI. törvény alapján Magyarország és az Európai Unió között a bormegnevezések tárgyában, azok védelmének érdekében a borrendelet megfelelő módon sorolja fel a borvidéki és bortermőhelyi településeket, ezek jelentősége abban van, hogy e településneveket az EU-hoz tartozó országok termelői nem használhatják, mert az egyezmény védetté teszi azokat. A HEGYKÖZSÉG KIALAKÍTÁSÁNAK PROBLÉMÁI Az elmúlt években a szőlőtermelő sokszor haragudott a szőlő-felvásárlóra az alacsony átvételi ár miatt, hiszen ilyen árak mellett alig lehetett a szőlőtermeléssel egy kis haszonra szert tenni. Mivel alig volt különbség az alacsonyabb minőségű és a kiváló minőségű szőlő átvételi ára között, a termelő természetesen igyekezett bötermő fajtát telepíteni és az ültetvényről minél nagyobb termést levenni. Ekkor viszont a borász került nehéz helyzetbe, hiszen hogyan készítsen jó minőségű - tehát jó áron eladható bort, ha nincs jó alapanyag. A lényeg, ennek a zavaros és kuszált helyzetnek az egész település kárát látta. Sokszor megfogalmazott alapigazság: ha azt akarjuk, hogy valami jó legyen, csináljuk meg magunk. Ezen az elgondoláson alapszik a különböző szakmai önkormányzatok szerepének újragondolása, a hegyközségi rendszer helye és szerepe a mezőgazdaság e fontos ágának szakigazgatásában. „Régi kívánsága a magyar szőlő- és borgazdasági társadalomnak, hogy ezen gazdasági ágazat keretében olyan szervezeti intézmények létesíttessenek, amelyek a hazai szőlőgazdálkodás fejlesztésére irányító befolyást gyakorolhassanak, s amelyek a közigazgatás keretéhez szervesen alkalmazkodva a közigazgatási hatóságokat is a szőlő- és borgazdaságot érdeklő szakkérdésekben megbízható tájékoztatással támogathassák". 16