Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Bodnár László: Monostorpályi szőlő- és borkultúrájának fejlődése és visszafejlődése

A homoki borok a korszerű pincekezeléssel a világpiacon is megállják helyüket. A sok összevissza fajta helyett a termelőszövetkezet a tájnak megfelelő kiváló minőségű szőlőfajtákat telepített. 1984-ben a 4 éves 42 ha-os szőlőterület 2700 q össztermést produkált, 19 cukor fokkal. így mintegy 2094 m/Ft bevételt értek el. A feldolgozó kapacitás elégtelensége gondot okozott. 1985-ben a termelőszövetkezet 72 ha termőszőlővel, 128 ha nem termő szőlővel rendelkezett. Az utolsó 30 ha szőlőterületet 1985 őszén ültették el. A szőlőterület művelése két ágazatvezető irányításával történt, akiknek munkáját egy-egy brigádvezető támogatta. 1985 és 1987 tele komoly kárt okozott. A Zalagyöngye főrügyei, az Ezerfürtü törzsei elfagytak. A komoly károk ellenére a Zalagyöngye közel féltermést produkált. A rügy és törzselfagyás miatt a tőkéket megterhelni nem lehetett, amit az év közepén a hatalmas zöldtömeg karbantartása komoly gondot idézett elől. Az állam a 72 ha termőültetvény költségeinek fedezetére 720 ezer forint állami támogatást adott. HAJDÚ-BIHAR EGYETLEN BORTERMŐ HELYE Borhely: az a termőhely, amely a borvidékre jellemző környezeti adottságaival, termelési hagyományaival, jellemző borminőségével, termőhelyi és ültetvény-területi arányaival elszigetelten helyezkedik el. Egy adott településen, így Monostorpályi esetében sem minden szőlőültetvény tartozik bortermőhelybe, csupán azok, amelyek a szőlő termesztésére kiválón alkalmas (I. osztály), alkalmas (II. osztály) minősítésűek. A borrendelettel szemben a hegyközségi törvény viszont nem egyes települések szőlőkataszter szerint, meghatározott besorolású határrészről rendelkezik, hanem a település egészéről, illetve magát a települést tekinti bortermőhelyi településnek. A szőlő termőhelyi katasztere alatt olyan nyilvántartó rendszert értünk, amely a telepítésre számba jöhető termőhelyek ökológiai paramétereit, értékeit és kapcsolódó területi adatait egy helyen egy egységes rendszerben rögzíti, majd ezt folyamatosan, az újabb igényelt területekkel kiegészíti. Hajdú-Bihar megyében közel 2000 ha telepítésre alkalmas minősítésű terület pontértékei meghaladják a 250-et. E területek Hajdúböszörmény, Kókad és Monostorpályi határában találhatóak. Megjegyzendő, hogy Vaskút, Hajós, Soltvadkert és Kecel községeknek is hasonló 250-280 pontértékátlaga van. A 200 pontérték alatti számok igen alacsony átlagot mutatnak. A szőlő termőhelyi kataszter elvileg az egész ország területére kiterjedő, környezettanulmányon alapuló nyilvántartás, amely a szőlő termelésére viszonylag biztonságos és jó minőséget ígérő határrészeket rögzíti, és különíti el a szőlőtermesztésre alkalmatlan és feltételesen alkalmas területektől, függetlenül attól, hogy a területen pillanatnyilag 15