Módy György – Kállai Irén szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 8-9. (Berettyóújfalu, 2001)

IRODALOMTÖRTÉNET - NYELVÉSZET - LITERATURGESCHICHTE - Tódor Györgyné: Nagy Imre költészete

A kővetkező állomás a kimutatható hatások között: Ady Endre költészete. Adyról szólva, Nagy Imre költészete kapcsán, általában a szimbolizmus átvételét szokás emlegetni. Ez részben igaz is. Legnagyobb hatást a szimbolizmus tette a parasztköltőre, de ez csak egy része azon tényezőknek, amelyek hatottak rá. Ady Endre hatása a következőben összegezhető: szemléletében a két meggyőződésesség: jelen van a tragikus magyar sors és a forradalmi magyarság gondolata. Formai szempontból szintén két részre bonthatók az Ady-hatás jegyei: az egyik a szimbolizmus, a másik a versépítő-technikájában alkalmazott halmozás. (A nap ostoros legénye; Az álmok fakírja a nap előtt; A halál írnoka; Vallomás; Falum hősége; Magyar sors; Szomorú fa árnyán; Egy parasztlány; Áldoztam én is; Vércsepp a síneken; Téli holdfényben; Tökkétszem; Hajnaltól a pusztán; Elek még; Új március; Mint félénk gyermek; Május szárnyas; A sötétség vizén; „Recipe ferrum") A két meggyőződéses forradalmiság a Magyar sors című versben sűrűsödik össze legerőteljesebben. Akaratlanul is Ady: Kocsi-út az éjszakában című verse idéződik fel bennünk. „Fut velem egy rossz szekér" Ennek a sornak megfelelője a vers-kezdő sorok: „Egy rossz szekér, két rossz gebe! S a kerék de búsan fordul". A rossz szekér mind a két műben a kerékbetört, bús magyar, sors. Lényeges különbség azonban, hogy Ady a verszárást oldotta meg az idézett sorral, ellenben Nagy Imre a versnyitásánál alkalmazta ezt a képet, a „rossz szekér" szimbólumát. A népi költő a zárásnál azzal oldja fel a tragikum feszültségét, hogy megjeleníti az „ostor" szimbólumot, ami jelentheti az embert legerőteljesebben élethez kötő életösztönét, de jelentheti a fegyvert, ami szikrát pattant a forradalomhozjelentheti az életerőt ahhoz, hogy fennmaradjunk. „Hej, ha ostorom nem volna Lovam se bírna már menni, Ez az egy biztatója Mert hát muszáj menni s lenni" Még a végső infinitívusok is Ady keménységét idézik. Az említett madár-szimbólumok gyakori használata után Nagy Imrénél a „Nap" szimbóluma következik. Verseinek 90%-ában előfordul a nap. Hasonlóan pozitív jelentéstartalommal bír, mint Adynál. „ Lángsörényű viharparipák Nyomtatnak a Nap tűzszérűjén. " (A nap ostoros legénye) 152