Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

(Hnt. A falutól keletre fekszik, a Berettyó, a vasút, az Ö-Berettyó határolja. Sík terület, szántó, kb. 200 hold. Az adatközlők szerint valamikor a faluban Pázmány és Kodormány nevű katolikus papok is voltak, a terület róla kapta a nevét. A Kodormány családnévről a faluban egyetlen adatunk van: 1726: „...Paulo et Georgi Kodormány..." (Szök. 1746.). A név valószínűleg a tulajdonosra utaló családnév. KODORMÁNY-DÜLŐ 1. Kodormány. KODORMÁNY-PUSZTA 1. Kodormány. -f- KODORMÁNY-TANYA — 1907: Kodormány tanya (Hnt. 104.); 1917: (Rak.); 1926: Kodormánytanya (Hnt. 70.); 1945 k.: Kodormány tptyiya (TI 3). A Kodormányban volt, ma már nincs meg. A név a Kodormány családnév és egy földrajzi köznév kapcsolata. -f- KOLDUS-HÁT — 1883—84: Koldushát (T8). A Rekettyés-tanya, a vasút, a Váncsodi-szik, Váncsod határolja. A koldus főnév talán a föld szerény termőképességére utal. A hát földrajzi köznév. + KOLDUS-LÁP 1. Koldus-lapos. ' -f KOLDUS-LAPOS — 1759: Koldus láp (TI); 1848: Koldús lapos (T5). A Szomajomban található, a Büdös-ér, a Szomajomi-telek, a Bere, a Mezőpeterdi határ övezi. A névben a koldus főnév talán a szegénységjelképeként szerepel, tehát ez a vízzel körülvett terület nem sok hasznot hajt, szegény föld. A láp, a lapos földrajzi köznév. KOLERÁS — Koletás, Kolerázsba (71). A Rózsa-háton, a Nyár-tó partján található. Ér-part, most eperfák vannak itt. A kolera idején ide temették a halottakat. Az egyházi anyakönyv így említi: 1831: „újonnan foglalt Nyár domb ódaion lévő pestise s Temető" (Rak.). A név a kolera főnév és az -s helynévképző kapcsolata. KORHÁNY 1. Korhány-halom. KORHÁNY-HALOM — Korhány-halom, -ho (117). — 1759: Korhany Halom (TI); 1852—60: Korhan halom (T3); 1832: Korhány (Visitatio 10.); 1883—84: Korhán halom (T8); 1938: Korhán-halom (Nadányi 405.); 1982: Korhán (M. Nepper 11.). A falutól keletre kb. 1 km-re, a vasút és a Váncsodi út között található, a régi Berettyó árterületén. Kiemelkedés, három oldalról a Láp övezi az 1759-es térképen. 1943 tavaszán váncsodi emberek a halomtulajdonos, Leszkay János engedelmével a halmot kincsszerzés céljából megásták. Arany-ezüst helyett nagy tömegű cserepet, kőtárgyat, agancsszerszámokat, állati csontokat, égett rögöt, hamut-pernyét lapátoltak ki (M. Nepper 11.). Kereken ásott árokkal s földhányással védett telep, bronzkori leletet találtak itt (Nadányi 405.). A név az ótörök eredetű ,vár, sánc, erősség, kunhalom, kurgán' jelentésű szó és a halom földrajzi köznévből áll. -f KORHÁNY-SZIGET — 1759: Korhany Sziget (TI). A Láp teljesen körbefogja, Ny-ról a Tó-sziget, K-ről a Topa-sziget határolja. A. név első tagja a ,vár, sánc, erősség; kunhalom' jelentésű szó. A második tag a sziget földrajzi köznév. KÖRÓGY — Kóuróugy, -ba. — 1323: Chorog (Györffy 635.); 1335: Chorow (Jakó 282.); 1342: Koroug (Jakó 282.); 1460: Korogh (Csánki I, 641.); 1692: Kórogy puszta (Mezősi 265.); 1808: Kórógy (Lipszky); 1839: Kórógy puszta (Fényes IV, 107.); 1851: (Fényes II, 249.); 251