Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

1852—60:. (T3); 1863: Korogy puszta (Hnt. 176.); 1875:Kórdgy (Osváth II, 251.); 1883—84: Kórógy puszta (T8); 1886: Korogy (T9); 1891: (Tll); 1945 k.: Kórógy (T12); 1967: (Hnt. 146.). A Berettyó, a Bakonszegi határ, a Zsákai határ, a Szent Dénesi-puszta határolja. Sík, legelő és szántó. Az 189l-es térkép 1066 holdnak tünteti fel. Kórógy a XIV. sz. elejétől szerepel gazdáinak nevében. A királyi ispánság telepítette, feltűnésénél legalább egy századdal korábban (Jakó 282.). A Kórógyi nemesek faluja feltételezhetően várföldön alakult ki (Jakó 67.). 1389-ben Darabi Péter Kórógyi István, machói bántól, 50 giráért örök áron megvette Kórógy helységet (Osváth II, 251.). A XV. sz. második felében még létezett a falu, mert 1460-ban és 1469-ben oly helységül említtetik, melyben Földesi Török Mihálynak, majd Tordai Andrásnak részbirtokai voltak (Csánki I, 641.). A XVI. sz.-ban már elpusztulhatott, legalábbis az 1552. évi adó könyvek már nem említik (Ortvay 524.). 1617-ben Zsáka tartozéka, 1692-ben már csak puszta helyként írják össze (Módy 1981, 18(7.); Mezősi 69.). Az 1850-es évekig Újfalué volt a 2000 hold területű kaszáló, legelő, ekkor került Szentmártonhoz (Fényes II, 249.). 1945 óta Bakonszeghez tartozik. A Kórógy név a magyar kóró ,száraz, kemény növényi szár' főnév -d (gy) helynévképzős származéka, ,kóróban bővelkedő helyet' jelöl (FNESz.). KÓRÓGY-PUSZTA 1. Kórógy. KÖRÓGYI-TANYA — 1913: Kórógyi tanya (Hnt. 408.). A Kórógyban található. A név a Kórógy helynév -i melléknévképzős alakjából és a tanya földrajzi köznévből áll. KÓRÓGYI ÜT 1. Lenin út. KOSSUTH ÚT 1. Puskin út. KOSZTOLÁNYI UTCA — Kosztolányi ùcca, '-ba; Bëm ùcca; Sakter ùcca; Zőütfa ùcca (5). A Puskin és a Kun Béla utcát köti össze. 1970 előtt Bem utca volt a hivatalos neve. Sakter utcának azért nevezték, mert egy zsidó hentes kimérése, szatócsboltja volt ezen az utcán. A sakter vágta le az állatokat a zsidók számára. -f KÖZÉP ÚT — 1759: Via Vántsodiensis alias Közép Ut (TI). A Mezőpeterdi úttól É-ra vezet Váncsodra. A Péntek-halomnál indul, majd E-ra fordul és a Váncsodi útba torkollik. A név a közép határozószó az út földrajzi köznév helyzetére utal. Vö. Váncsodi út. KÖZLEGELÖ — 1864: Közlegelö (T7). A Kórógyi-pusztán található, annak nagyobbik, keleti felét foglalja el, a Berettyóig terjed. Több kisebb részre oszlik területileg. A név első fele talán a közös melléknév rövidebb alakja, a közös használatra utalhat. A legelő földrajzi köznév. KÖZSÉGHÁZA UTCA 1. Lenin út. KÖZSÉGI-LEGELŐ — Kösséígi-legélőü, -re; Nagy-lëgëloû (137). 1886: Legelő (T9); 1945 k.: (T12). A Vertánban található, a Zücskő, a Mezősasi út, a Baglyos, a Péntek-halom határolja. Sík, legelő. A község közösen használja, kb. 300 hold nagyságú terület. A névben a kÖ2Íség főnév -i melléknévképzős alakja járul jelzőként a legelő földrajzi köznévhez. KÖZÚTI-HÍD — Közuti-híd, -ho (31). — 1890: B.szt.mártoni közúti hid (T10). A Berettyóújfaluból jövő közút a falun vezet keresztül. A 252