Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Varga Gyula: A paraszti élet körvonalai a XVIII. század első felében egy protocollum tükrében

kucsma előkelőbb viselet volt a süvegnél. Szekeres Ferenc ilyen szókkal mocskolta Kiss Andrást: „Té Kiss András, ha kucsmád vagyon is, nagyobb dolgokat vigbe viszek rajtad!" (172) A férfiak tiszteletadásként mindig levették süvegjüket a fejükről. (13, 215) Ügy tűnik, elengedhetetlen téli viselet volt a szűr. Jószágot őriző ember számára a tűzhely mellé letett szűr jelentette a tanyát, melyet másoknak tiszteletben illett tartani. Ha valaki a tanyát megsértette, azt úgy vették, mintha a házához törtek volna be. A szűrt vállra vetve hordták. Ujját zsebként használták: Dudás Istvánt mikor elfogták, a szűre ujja tele volt dohánnyal. (98) A nők ruházatáról kevesebbet tudunk. Ügy tűnik, hajadonfővel akkor is csak lányok járhattak. 1731-ben pl. Deczki Sára asszony mindjárt gyanús lett, amikor „hajadon fűvel jött elő". Valóban kiderült, hogy egy Tapló Gyurka nevű szolgalegénnyel paráználkodott előtte, a kas alatt. (10/a) Vászonból szőtt inget, pendelyt viseltek a nők is. (17) Tisztességes asszonynak egész ládára való ruhája volt, melyet még leány korában megszőtt magának. A vásznat nem mindig vágták fel előre, hanem türetben, végben tartották, s csak akkor varrták meg, amikor szükség volt rá. Az ing fölé szoknyát vettek, hétköznapokon olcsóbb (esetleg maguk által festett vászon), ünnepeken drágább anyagból. Szekeres Ferencnének egyik szoknyáját 12 forintra, vagyis egy ló árára becsülték. (205) Egy hagyatékban szó van „szoknyára való bársony perém"-ről. (108) A Fekete Körözs melléki Várasfenesen, az egykori Belényesi járásban idősebb asszonyok ma is viselnek olyan szoknyát, amelynek a szélén kb. 5 cm széles bársony esik fut körbe. Ügy látszik ez korábban szélesebb körben ismeretes volt. Egy másik jegyzőkönyvben említik a „bagazia kötőt". Nem kizárt, hogy a Kalotaszegről ismeretes „muszuly", vagy „bagazia" nevű elől felhajtós szoknya-típus vidékünkön is ismeretes volt. Hiszen Bihar ebben az időben szomszédos volt Kalotaszeggel^ ahonnan vándor aratók gyakran jöttek a mi falunkba is. Talán éppen az elől nyitott bagazia viselet miatt számított obszcén cselekedetnek, amikor Deczki Sára egy legény előtt „felfogta a kötőjét". (10/b) Szó esik még kendőről, keszkenőről, (108, 144), melyek lehettek fejkendők és nyakba való kendők egyaránt. Társasélet. Az élet legfőbb tevékenysége, meghatározója a munka, a természettel való küzdelem. A társadalom mikroközössége ekkor is a család volt, így a feszültségek, ütközések is legtöbbször a családon belül jelentkeztek. E feszültségek közül a törvény elé elsősorban az anyagi természetű viták kerültek, főként az örökösödési kérdések. Ezek közül is elsősorban a ház, a telek és annak tartozékai képezték a perek tárgyát, de ritkán a gazdasági felszerelés, sőt a jószágok és az apróbb használati tárgyak birtoklásáért is pereskednek. Még a (becsületsértések, rágalmazások mögött is gyakran anyagi kérdések lappanganak. Szám szerint legtöbb a rágalmazási per. (A perek 12%-a). Egyeseknek elég könnyen jár a szája. Az olykor obszcén tartalmú szövegek azonban nyelvi, kultúrtörténeti tanulságokat is tartalmaznak; kifejezik a kor emberének stílusát, gondolkodásmódját. Nagy Benedek 1731-ben így mocskolta Jámbor Pálnét: „Bűr Pálné, fenekes, hunezut még a lelked is"! „Ecclésián kivül vagy"! „Bunda Pálné"! „Víkás fenekű"! „Fenekes, hét köblös a valagad"! „Eb ágyába született vagy te"! (13) A többször idézett Deczki 195