Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig

kor még tényleges változást nem jelenthetett, de a török kiűzése után az ilyen és ehhez hasonló bizonyítékok fontos szerepet játszottak abban, hogy a püspökség általában, így a váradi püspökség is, helyreállíthassák középkori birtokállományukat.

1

6 Várad török kézre kerülte (1660) lényegesen módosított Udvari állami hovatartozásán is, hiszen az itt lakók immár véglegesen a török birodalom területére estek. Ennek ellenére a három felé adózás megmaradt, csak az arányok módosultak. Az 1692-ben végzett kamarai összeírás szerint ugyanis a község a török uralom több mint harminc éve alatt a földesurának évente mintegy harminc-negyven forintot fizetett, a királyi részre a dézsmát mindig megadta, ezúttal a kállói vár fenntartására, s a török részre is fizetett Váradra évi hatvanegy magyar forintot és 40 dénárt.

1

7 Az igazsághoz hozzátartozik persze, hogy a dézsmát ekkor csak bevallás alapján fizették, amelynek a legfontosabb oka az lehetett, hogy a decimátorok nem merészkedtek török területre, ahol életük is veszélyben lehetett. így például 1669-ben a nádudvari járás dézsmaösszeírója, Bihari Mátyás megelégedett azzal, hogy az udvari bíró, Kis Pál bevallott dézsma fejében 30 köböl búzát és 30 köböl árpát.

1

8 Érdekes viszont, hogy ugyanebben az évben Madar András bíró nyolc báránytartó gazda nevében — név szerint felsorolva őket — 49 dézsmabárányt vallott be.

1

9 Helyszíni ellenőrzés nyilván itt sem történt. Ugyanez történt 1679-ben, amikor Kóti Mihály udvari bíró a nádudvari járás három decimátorának 35 köböl kétszerest és 35 köböl árpadézsmát vallott be.

2

0 A dézsmálás a többi sárréti faluban szintén csak bemondás alapján történt. így jártak el 1681-ben is; ekkor Kóti Gáspár bíró vallott be 26 kassai köböl kétszerest és ugyanannyi árpadézsmát.

2

1 Ez már a Thököly-felkelés időszaka, nemsokára megkezdődik a nagy háború, amely a török kiűzésével végződik. A háborús viszonyok a terméseredményeken is érződtek. 1685-ben például már csak 14 köböl búzát vallottak be és 13 köböl árpadézsmát. Ennél is kisebb terméseredményt mondhatott el magáról pl. Rábé, Szerep, Torda, valamivel nagyobbat Ladány és Szovát. Ebesről megjegyezték, hogy „deserta" (néptelen), Tetétlenről és Macsról pedig azt, hogy „praedium" (puszta).

2

2 1689-ben már javulásról számolhatunk be, bár az is lehet, hogy a felmérés volt alaposabb. Ekkor 33 kassai köböl búzát és ugyanannyi árpát jegyeztek fel a 16 Ezzel a módszerrel élt például az egri káptalan a polgári hajdúk 1613-as birtokba iktatása alkalmából. Erre az ellentmondásra alapozva indíthatta meg azt a pert, amely a 18. század elejére visszajuttatta neki Polgárt. HBML. IV. A. 502. h. 1. F. 1. No. 7. 17 MEZŐSI K. 1943. 62—63. Décimas etiam his temporibus dabant pro parte Suae Majestatis Sacratissimae..." „decimas autem semper dabant pro parte Suae Majestatis Sacratissimae Kalloviam." 18 MOL. Regesta Decimarum. E. 154. 1669. év. Ennek jogi megoldása nyilván az volt, hogy a községek formálisan bérelték a dézsmaszedés jogát. Vö. ILA B. 1957. 85. és a 6. és 12. jegyzet. 19 MOL. Regesta Deciamrum E. 154. 1669. 20 Uo. 1679. 21 Uo. 1681. „Udvari. Judex Casparus Koty cum juratis sibi adjunctis..." Tehát esküdttársaival együtt. 22 Uo. 1685. év. A nádudvari járás összeírása 1683-ból valamilyen ok miatt hiányzik. 86