Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig
dézsmaszedők. A termésmennyiségből ítélve Sárrétudvari messze a legnépesebb volt ekkor a környéken, ha a földrajzilag más környezetben fekvő Újvárost nem számítjuk. 2 3 1691-ben Tóth János bíró esküdteivel egyetemben 31 köböl búzát, 20 köböl árpát vallott be, 1692-ben pedig Bucsay György 15 köböl búzát és ugyanannyi árpát. 2 4 A terméseredmények csökkenésében közrejátszhatott az, hogy ekkor már Várad körül rendszeres ostromzár volt, amely 1692 nyarán eredményt is hozott. Várad harminckét esztendei török uralom alól felszabadult. 2 5 Bihar vármegye újjászervezése 1688-ban kezdődött Szentjób visszafoglalásával. 2 6 A vármegye újonnan kinevezett főispánja, Benkovics Ágoston püspök az első perctől kezdve feladatának tekintette a váradi püspökség középkori javainak helyreállítását, s ehhez az uralkodótól, I. Lipóttól minden segítséget meg is kapott. Az 1552. évi összeírás alapján ugyanis minden birtokot visszakapott. így tehát nem csodálkozhatunk azon, ha már a következő évben, 1693-ban a nádudvari járás dézsmajegyzékében azt olvashatjuk, hogy Bajom, Kis- és Nagyrábé, Báránd, Szerep és Udvari falvak, valamint Rétszentmiklós puszta a katonai közbeavatkozás miatt a váradi püspökséghez tartoznak dézsmaadás tekintetében, minthogy ezek a helyek régi idők óta Bihar megye részét képezik. 27 Ugyanezt a megállapítást megismételték az 1694-es dézsma jegyzékben is. 2 8 S ezzel — legalábbis a bíráskodás és adózás tekintetében — visszaállt az 1552-es állapot. Bihar vármegye pedig — némi huzavona után — elvált az ugyancsak Habsburg fennhatóság alá került erdélyi nagyfejedelemségtől, s a magyar királyság szerves része lett. így természetesen Sárrétudvari is. A paraszti közösség világa a XVI. és XVII. században Sárrétudvari földrajzi meghatározottságára nyugodtan alkalmazhatjuk BÉL Mátyás XVIII. századi leírását. 2 9 E szerint népiesen azért nevezik Sárréttye járásnak, mert nemcsak a Berettyó árvizei miatt vizenyős, hanem a sűrű tavak és mocsarak miatt is. Ettől függetlenül termékeny mezői is vannak, s nagyállattartásra alkalmas legelői is. A régi vízivilág emlékét jól őrzik a PESTI Frigyes által begyűjtött régi sárréti helynevek:"' Rucás-láp, Cseh-láp, Német-láp, Gazos-láp, Vesszős-láp, Esős-láp, Nádvágó-láp, Pali-láp, Kis Jankó-láp, Darus-láp, Hóra-láp, Alacskás-láp, Figés-láp, Nagy-láp, Kisderék-láp, Föld-láp, Nagy Halastó stb. Határát FÉNYES Elek 1839-ben megjelent munkájában nagy kiterjedésűnek mondja, s jelzi, hogy fekete földje bőven megad mindent. 3 1 23 Uo. 16Ö9. év. Ladány ekkor például csak hat köböl búzával és hat köböl árpával szerepel. 24 Uo. 1691. és 1692. 25 VANYI F. 1317. 26 BOROVSZKY S. tí. n. 521. 2'î MOI.. Regesta Decimarum E. 154. 1693. „NB. Possessiones Bayom, Kis et Nagy Rábé, Torda, Szerep et Udvari cum Praedio Réth Szentmiklós décimant militari brachic» mediant? idfco Episropus Varadiensis quod eadem loca in Comitatu BihMtiensi haberent..." 31 TJo. Locr Bajom, Zerep, Nagyrábé, Udvari, Báránd, Torda a decima Comitatus Bültens, sunt.. 2» BÉL M. 197$ 95, JO MOLNÁKN& MAYER M. 1986. 232—233. 31 FÉNYES E. 2836-1840 105. és U5. 1847. 87
