Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: Sárrétudvari a török hódoltság kezdetétől a jobbágy-felszabadításig

makat.

8 Ezek közt ugyan nem szerepelt Udvari, de ez a hajdúk koronázatlan királyát nem zavarta: „Bajom, Udvari, Szerep, Nagyrábé, Rétszentmiklós, Mezőszentmiklós, Szovát, Tetétlen . . . Ezeket nem engedem senkinek, minthogy ezen helyeket felséges uram nekem konferálta . . ." — mondta 1608-ban a dézsmásoknak.

9 Némethy Gergely, a másik híres hajdúvezér pedig a járás többi faluját dézsmálta, akárcsak Bődy Mátyás és Szilassy Jàncts is. 1609-ben is azt jegyezték fel, hogy a dézsmát csak (Kis-)Szoboszlóról, Ebesről, Kötelesről és Hegyesről, illetve Újvárosról sikerült behajtani, mert a többi helyről részint a hajdúk miatt, részint pedig a tényleges pusztulás miatt ez nem sikerülhetett.

1

0 Természetesen ez a jogtalan állapot hamarosan államközi tárgyalások témája lett az erdélyi fejedelemség és a magyar királyság között. Az ún. második kassai egyezségben kénytelenek voltak a következőket elismerni: „Az nádudvari járásbeli dézsma minthogy ő felségéé, a királyé és Magyarországé és nemrégen foglaltatott el: ő felségének és Magyarországnak okvetlenül megtérjen." Magát Nádudvart viszont a király átengedi a fejedelemnek.

1' Időközben azonban Nagy András hajdúgenerális és Báthory Gábor erdélyi fejedelem között végzetesen megromlott a viszony, úgyannyira, hogy a fejedelem Bajom várát Némethy Gergely hajdúkapitánnyal ostromoltatta meg, aki a várat 1612-ben el is foglalta.

1

2 S valóban! Az 1612. évi dézsmajegyzékben már ott találjuk Udvarit, ahol Tóth Márton bíróságában tizennégy dézsmát adó jobbágyot írtak össze 23,5 köböl gabonával, 5,5 köböl árpával, illetve öt keresztény pénz fizetővel.

1

3 Igaz ugyan, hogy a nádudvari dézsma ügye az elkövetkező években sem jutott teljesen nyugvópontra, de ez már része volt a magyar királyság és az erdélyi fejedelemség között vitára okot adó Partium kérdésének, amely 1619-ben a nagykárolyi tárgyalásokkal ért véget.

1

4 E szerint a Báthori Zsigmond korabeli állapotok tekintendők érvényesnek, s ezért Udvari, Szerep, Kis- és Nagyrábé, Rétszentmiklós, Torda, Szovát és Köteles, illetve részben Ladány tizede az eddigi szokás szerint az egri püspököt, illetve a királyt illeti, jóllehet azok Bihar megyében vannak, amely pedig az erdélyi fejedelemség elismert része. Ennek fejében viszont az erdélyi fejedelemség is tett engedményeket. Érthető az is, hogy a váradi püspökség elidegenedett jószágait számon tartotta. így például 1635-ben megvizsgáltatta Kisrábénak, Udvarinak, Bárándnak, Püspökladánynak a jogi helyzetét, s megállapította, hogy az mindenkor a váradi püspökségé volt.

1

5 Mindez természetesen akit Nagy Andrásra lásd RÄCZ I. 1964—1965. A bajomi uradalom összetételére MÖDY Gy. 1973. 49—60. , 9 MOLNÁR A. 1973. 83. 10 „Ex reliquis pagis in Instructione notatis nulla exigi potuit a nobis Décima partim propter Haydonum ... partim vero propter desolationem Possessionum." MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR (továbbiakban MOL.). Magyar Kamara Archívuma. Regesia Dacimarum E. 159. 1609. év. U E. O E. 1880 184 Egyébként Nagy Andrást és Némethy Gergelyt kötelezték arra is, hogy a sás..okát és a kunokat erőszakkal vissza ne tartsa. •2 JtOMÁROMY A. 1010. 155. 13 MOL Regestís decimarum. E. 154. 14 MOLíníÁR A. 1985 45. 15 LUK IN IC H I. 1918. 255—256. 85