Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
Oduory et Nyeky vocatis . . .). Ebben az esztergomi káptalan által kiállított oklevélben a személyesen megjelent Vécs-ágból származott Zovárd fia Domokos eltiltotta András comes Benedek és Zovárd nevű fiait, valamint rokonukat Miklós fia Jánost tehát az Izsákai-kat Szerep, Udvari és Nyék, de más Szerephez tartozó meg nem nevezett falvak eladásától vagy elidegenítésétől, mivel ezekhez neki atyai ágon ősi jussa van. 2 7 Ezt az adatot kétféleképpen értelmezhetjük. Egyrészt Domokos, a Bessenyei család őse, jogot tarthatott Szerep részbirtokára, hiszen az a monostor kegyuraságával együtt közös birtok volt és maradt 1283 után is. így az Udvarira és Nyékre támasztott igényt most csak az indokolja, hogy mindkét falu Szerep tartozéka. Másrészt felvetődhet bennünk az, hogy Udvari már a XII. században olyan Zovárd-nembeli közös ős kezére jutott, aki után még másfél évszázad múlva igényt tartottak a Vécság leszármazottai is. Míg az első verzió azt bizonyítaná, hogy éppen Udvari és a vásárolt Izsólaka az a falu, mely a Budun-ág és csakis az ő kezükön volt, a második verzió pedig Udvari falunak a XII. század közepétől a Zovárdok kezén való töretlen kontinuitását igazolná. De mi lehetett az oka annak, hogy a Vécs-ágbeli Zovárd fia Domokos az Izsákai család tagjait éppen 1350 tavaszán tiltotta Szerep és — mivel ezek voltak megnevezve, nyilván legszorosabb tartozékai — Udvari és Nyék eladásától, elidegenítésétől? Valószínű magyarázatát találjuk, ha figyelembe vesszük, hogy Demeter váradi püspök 1348—1350 között birtokperekben állt részben a Zovárd nemzetségbeli Budun-ágbeliekkel, részben a Zovárdokkal vérrokon Sártványvecse nemzetségből származott Bajoni családdal. A püspök és Izsákai Miklós fia János valamint András fia Zovárd és Benedek Szerepmonőstora birtokért pereskedtek. 1349 nyarán az országbíró előtt jelentették ki a felek, hogy ezt a pert egyességgel szüntetik meg. 2* Bessenyei Domokos következő év tavaszán az esztergomi káptalan előtti tiltakozását elemezve, ahol is Szerep tartozékai Udvari és Nyék, arra kell gondoljunk, hogy a váradi püspökkel Szerepmonostoráért folyó perben a tartozékok, tehát Udvari is érintve voltak. A Bajoniaktól pedig Demeter püspök Ladány (a mai Püspökladány), Bajon és Görbej birtokrészeit perelte. Sikeresen, hiszen 1351 őszén Bajoni János ezeket a részeket tíz márkáért zálogba adta s életében nem 27 ANJOUKORI OKMÁNYTÁR. Codex diplom. Hungaricus Andegavensis I—VII. (Szerk. NAGY Imre, TASNÁDI NAGY Gyula, Bpest, 1878—1920.) V. 366—367. Az 1350. évi adat a Sárrét-vidék története szempontjából is fontos, őrzi a XIII. század elején még működő gazdasági-igazgatási egységnek, a Körösköznek az emlékét. JAKÖ Zsigmond szerint a kései említések (1258: „...in Kereskwz", 1319: „Uzfolua ... in comitatus Kereskuz", 1398: Csökmő, Bökény és Iráz „in comitatu ... in comitatus Kereskuz") bizonyítják, hogy Békés megyének az eredeti nagyobb területű Bihar vár megyéjéből történt önállósulása után a Sebes-Körös és Fekete-Körös közei a körösközi ispánsághoz tartoztak, mint Bihar vár mellett a terület másik központjához. Lásd JAKÖ Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Település- és Népiségtörténeti Értekezések. 5. sz. (Bpest, 1940) 30. 28 ANJOUKORI OKMÁNYTÁR. V. 288—289. Sem korábbi, sem későbbi adatainkból nem derül ki, hogy egy bizonyos Szepes-i Kulche fia Pál mester milyen jogcímen pereskedett Szerepért a Budun-ágbeliekkel, mindenesetre az egyesség az ő nevében is megtörtént. 72
