Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Udvari története a XVI. század derekáig
Kutatott falunk írott forrásban először a Váradi Regestrumnak nevezett tüzesvaspróba ítéletgyűjteményben tűnik fel egy 1214. évi esetben. A Váradi Regestrum nemcsak társadalom- és jogtörténeti forrás, hanem igen értékes településtörténeti szempontból is. Hiszen nemcsak Udvari, de számtalan kora Árpád-kori falunak itt találjuk meg első említését. 1214-ben bizonyos Mogus és Scegu itteni lakosok (. . . de villa Vduori) más falubeliükkel perelték az ugyancsak itt élő Janus-t tolvajság miatt. Márton ispán ítélkezett felette, és Janusnak fizetnie kellett volna. De a templomba menekült és azt mondta, hogy megégette magát. Szokás szerint ugyanis, aki a tüzesvas hordozásánál megégett, azt bűnösnek találták, de menedéket nyerhetett az egyházban. Egy másik, 1217. évi esetnél Udvarit mint Benedek poroszló lakóhelyét említik (. . . de villa Uduori), 1220-ban pedig egy peresetben az itteni Zúgna nevű poroszló szerepel (. . . de villa Uduory). 1221-ben a békési várhoz tartozó Szeghalom környékiek böjti, kabai (Kiskaba, Túrkeve és Kisújszállás között volt), tordai, görbeji s még más falubelieket, valamint Ynd és Mortun udvari lakosokat tolvajkodás miatt idézték Mika bihari és Hylia békési ispán elé. A tüzesvas hordozása után igazultak, felmentették őket. Udvari ötödik említése az 1229. évből való. Ekkor a polgári Usián és a Bala (a Borsod megyei Nemesbükktől északkeletre keresendő, a Váradi Regestrum egy 1221. évi esete is említi) falubeli Anthonius között egy rabszolga és két ló elvitele miatti perben László bácsi ispán ítélete alapján a szemben állók a tüzesvaspróba előtt megegyeztek, hogy az év Mária Magdolna napján (július 22.) Udvari faluban (. . . in villa Udvori) Usian 1 fertő híján 2 márkát kell kapjon s Anthonius elégítse ki a bíráját és a poroszlót is. 1 8 Az ismertetett esetekből kitűnik, hogy ezekben szabadok és nem szolgák (servus) szerepeltek s két alkalommal Udvariból való poroszló vett részt a törvényes eljárásnál. Amikor Udvariban lakók mint vádlottak kerülnek Váradra, felettük nem úgy ítélkeznek, amiből az tűnne ki, hogy a falu a békési várhoz, vagy királyi birtokhoz tartozók lakhelye. Ugyanis a Regestrum feljegyzései, az elenyésző számú kivételeket nem számítva, mindig pontosan megjelölik, ha az ügyben érintettek a várszervezet vagy a királyi birtok népei közül valók voltak. 1 9 A poroszlók kivételével — ez az intézmény jelentőségében ebben a korban megfigyelhetően csökkent — az Udvari faluból szereplők magánföldesúri hatalom alatt állók voltak. Ez is valószínűsíti, hogy a birtokot valamelyik Zovárd-nembeli ős a 18 KARÁCSONYI János:— BOROVSZKY Sámuel: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba lajstrom . . . (Bpest, 1903) 186. Nr. 93. (319.), 214—215. Nr. 168. (211.), 243. Nr. 239. (109.), 260. Nr. 286. (101.), 294—295. Nr. 367. (356.). Az 1221. évi esetben szereplő Torda egyaránt lehet a mai Bihartorda vagy az a békési Torda, mely Szeghalomtól délkeletre volt. Lásd GYÖRFFY Gy. Az Árpád-kori Magyarország I. i. m. 515 és 677. — Görbej neve később Görbő-re változott, Biharnagybajomtól 2,5 km-re délkeletre a mai Görbe-halom környékén feküdt. Lásd MÓDY György: Bajom és a Bajoni család uradalma a középkorban (kézirat). — Az 1229. évben említett Bala falu valószínű azonosítására lásd MÖDY György: Polgár és vidéke a tatárjárástól a hajdúk letelepítéséig. In: Polgár története. (Szerk. BENCSIK János, Polgár, 1974.) 45—47. 19 G. BOLLA Ilona: Az Aranybulla-kori társadalmi mozgalmak a Váradi Regestrum megvilágosításában. In: Annales Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. Tomus I. 1957. (Szerk. I. TÓTH Zoltán, Bpest, 1957.) 92—93. 68
