Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

jelentésű hangutánzó finnugor eredetű igéből származhat. A régiségben és a népnyelvben számos származékszó tartozik ide: szivatol, szia tol, szijatol, szilatol , felhasogat, szeletel, megtisztít'. Szilos , szilánkos'. A szil-hez járul a -t deverbális nomenképző, amely az alapszóval együtt a cselekvés eredményére utalhat. A név személyragos alakban fordul elő. Jelentése tehát ,vékonyan fölkapált terület' lehet (TESz.). -f SZOLNOK-TANYA 1. Szolnok-tó-tanya. SZOLNOK-TÓ — Szóunak-tóu, -ba (66). — 1848: Szolnaktó (T4); 1864: (Pesty); 1883—84: Szolnoktó (T8); 1891: Szolnak tó (Tll); 1898: Szolnoktó puszta (Hnt. 66.); 1901: (Borovszky 50.); 1913: Szolnoktó (Hnt. 408.); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: (Hnt. 119.); 1951: (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.); 1967: (Hnt. 146.); 1973: Szolnoktó (Hnt. 181.). A Csarkó-lapos, a Bakonszegi határ, a Szolnok-tó-derék, a Zsákai határ övezi. Sík terület, szántó, legelő, régen vizes terület volt. 1864: „Dűlő, halydantan igen sok halak fészke volt" (Pesty). A Szolnok személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a magyar szó főnév származéka ,szószóló, követ.' — féle jelentéssel. 1180 k. : Zolnic szn. 1213/1550: Zounuc szn. Zolnuc Zolnoc Szolnok szn. Szolnok hn. (FNESz.). -f- SZOLNOK-TÓ-DERÉK — 1848: Szolnaktó derék (T4). Északról a Szolnok-tóval, máshol a Zsákai határral érintkezik. Vizes terület. A név a Szolnok-tó helynévből és az ,időszakos vízfolyást, eret' jelentő vízrajzi köznévből áll. SZOLNOK-TÓ-KÜT — Szóunak-tóu-kút, -ho (65). A Szolnok-tóban található. Valószínűleg azonos az Ásvány-kúttal. A névben a Szolnoktó helynév és a kút földrajzi köznév található. -f SZOLNOK-TÓ-TANYA — 1852—60: Szónok tanya (T3); 1883—84: (T8); 1907: Szolnoktó tanya (Hnt. 104.); 1926: Szolnoktótanya (Hnt. 70.); 1945 k.: Szolnoktó tanya (T13). A Szolnok-tóban volt, ma már nincs meg ez a tanya. A név a Szolnok-tó helynévből és a tanya földrajzi köznévből keletkezett. SZOMAJOM-HÍD — Szomajom-hid, -ho (152). — 1382: Zomaiom-híd pons (Jqkó 320.). A Szomajomban található az Ölyvösön. A név a Szomajom helynév és a híd földrajzi köznév kapcsolata. -f SZOMAJOMI-KÜT — 1945 k.: Szomolyomi Kút (TI 3). A Zücskő, a Mezősasi út, a Baglyos, a Péntek-halom határolja. A névben a Szomajom helynév -i melléknévképzős alakja és a kút földrajzi köznév szerepel. SZOMAJOMI-PUSZTA — Szomajom, -ba (145). — 1665: Somajom puszta (DPL. 679.); 1692: Szomajom puszta (Mezősi 69.); 1732: Szomojom puszta (Szök. 475.); 1783: Szomolyeby Pusta (T2); 1800k.: Szomolyomi Puszta (ÁTD.); 1851: Szomolyom puszta (Fényes IV, 94.); 1863: Szomaljom puszta (Hnt. 176.); 1873: Szomajom puszta (Hnt. 103.); 1875: Szomolyomi puszta (Osváth II, 16.); 1882: Szómajom puszta (Hnt. 29.); 1883—84: Szomolyom puszta (T8); 1886: Szomajom puszta (T9); 1888: Szomolyom puszta (Hnt. 239.); 1891: Szómajom puszta (Tll); 1891—92: Szomajom puszta (Ortvay 561.); 1898: Szomolyom puszta (Hnt. 66.); 1901: Szomalyom puszta (Borovszky 267