Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

55.). Nyék várispánsági falu volt már a XI. sz. végén (Módy 1981, 107.). Hunyadi János 1448-ban Nyék helységet Csáki I. Gergelynek adományozta. Az 1552-ik évi összeírásban Nyék falu már nincs említve (Osváth II, 226.). A Nyék helynév a Nyék nevű magyar törzsbeliekre utal. A nyék jelentése ,kerítés, sövény'. A törzsnév azzal lehet kapcsolatban, hogy a Nyék törzs az elővéd szerepét töltötte be, vagy esetleg azzal, hogy — bizonyos földrajzi, térszíni, természeti adottságoknak megfelelően — kerítések, sövények alkalmazásával védte magát. A nyék származékszó; nyé- alapszava valószínűleg ősi örökség az ugor korból. A -}c deverbális névszóképző (vö. TESz.). NYÉK-ÉR — Nyéik-éir, -re (63). A Furtai határon ered, a Furtai utat kétsizer átvágja, a Tölyvösig terjed. Ma már lecsatornázott az ér. A név a Nyék helynévből és az ér földrajzi köznévből áll. Ö-BERETTYÓ — Ôu-Bërëttyôu; Roz-Bërëttyôu (106). A Berettyó egy levágott kanyarulata, a falutól keletre. Árok, víz nincs benne. A nevet ,nagyon régi' jelentésű ó melléknév és a Berettyó folyó neve alkotja. A rossz melléknév ,silány, értéktelen' jelentésű, a finnugor örökségű szót ,kiszáradt' jelentésben találjuk a névben (ETSz.). -f- ORBÁN-SZIGET — 1759: Orbán Sziget (TI). Az Ölyvös, a Diófás, a Rév-sziget, a Csenge és a Farkas-sziget határolja. Adatok a családra Berettyószentmártorból: 1726: Joanne et Stephane Orbany (Szök. 1746.). 1735: Stephanus Orbán (Szök. 516.). 1829: Nemes Orbány József (Rak.). 1840: nemesként írták össze az Orbán családot (Osváth II, 237.). 1886: Orbán János földművelő (Rak.). A név a tulajdonosra utaló Orbán családnév és a sziget földrajzi köznév összetétele. ÖLYVÖS — Ojvös, -re (149). — 1329: fluvius Wlues (VR. 326.); 1382: Evlwes, Wlues fluvius (Jakó 320.); 1759: Canalis Ölyvös (TI); 1823: Ölyvös (Acta 6.); 1832: ölyves (Visitatio 10.); 1848: Ölyvös (T5); TÔ'52—60: öves ér (T3); 1883—84: Ölyvös ér (T8); 1901: Ölyvös csatorna (Borovszky 50.). A Mezőpeterdi határtól a Mezősasi, Furtai határig folyik át a Szomajomi-pusztán. Sok holt ága van, több szigetet fog közre. Az Ölyvös a Bedői határba kifolyó erekből veszi eredetét, Mezőkeresztes, Bojt, Váncsod, Mezőpeterd, a Szomajomi-puszta és Fúrta községek határán keresztül a Nyéstai-pusztán a Kutasba vész el (Osváth II, 16.). A név az ölyv ,a sasok családjába tartozó, a hollónál nagyobb ragadozó madár' jelentésű főnév -s hely névképzős származéka. Már 1055-ben előfordul helynévként — uluue (TA.). Az elű, ülű, ölű beilleszkedett a v tövű névszók sorába. Vö. ETSz. ÖLYVÖS-CSATORNA 1. Ölyvös. -f ÖLYVÖS-DERÉK — 1783: ölyvös derék (T2). Az Ölyvösnek a Mezősasi úttól Ny-ra eső része, Ny-ról az Ölyvös-rét határolja. A név az Ölyvös helynév és a derék földrajzi köznév kapcsolatából áll. ÖLYVÖS-ÉR 1. Ölyvös. + ÖLYVÖS-FOLYÓ 1. Ölyvös. -f ÖLYVÖS-GÁT — 1800k.: Gát dűlő (ÁTD.); 1886: Ölyvös gát (T9); 1891: Ölyvös gát (Tll); 1933: Ölyvösgát (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938;: (Nadányi 473.); 1945 k.: Ölyvös gát (T12). A Halomdűlő, a Nagy-Bócs, a Mezősasi határ, a Csődörös határolja. 1800 kö259