Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei
rül kb. 5 hold szántó és kb. 1 hold kaszáló volt itt. Az 189l-es térkép 373 holdnak tünteti fel a területet. A név az Ölyvös helynév és a gát földrajzi köznév összetétele. ÖLYVÖS-KANÁLIS 1. Ölyvös. -- ÖLYVÖS-KÜT — 1852—60: öves kút (T3); 1883—84: Ölyvös kút (T8). Az Ölyvöstől északra, az Ölyvös-rétben volt található. A névben az Ölyvös helynév és a kút földrajzi köznév található. 4- Ölyvös-rét — 1783: Ölyvös Rét (T2). Az Ölyvöstől Ny-ra, a NagyBócs D-i részén található. A név az Ölyvös helynév és a rét földrajzi köznév kapcsolata. ÖLYVÖS UTCA — Öjvös ùcca, '-ba (14). Az Irinyi utcából nyílik, párhuzamos a Liszt Ferenccel. 1945 után létesült ez az utca. Területileg nincs kapcsolatban az Ölyvössel. ÖLYVÖS-ZUG — őjvözs-zug, -ba (155). — 1848: Ölyvös zug (T5). A Szomajomban található, az Ölyvös és a Mezősasi út fogja közre. Sík, szántó, kb. 5—6 hold. A névben az Ölyvös helynév és a zug földrajzi köznév szerepel. ÖRDÖG-ÁRKA 1. Ördög-árok. -f- ÖRDÖG-ÁRKI-HÍD — 1890: Ördög árki hid (T10). A név az Ördögárka helynév -i melléknévképzős alakjából és a híd földrajzi köznévből áll. ÖRDÖG-ÁROK — Ördög-árok, -ba; Ördög-árka, '-ba (79). — 1875: Ördög-árka (Osváth II, 55.). A Szomajomi, Bócsi-pusztán vezet''át. A Nagy-völgy egy része az Ördög-ároknak. Futó, múló árok, gyepes terület. Az adatközlők szerint 3,5—4 m mély, és 40—50 m széles sáncárok volt, a tatárok, törökök ellen emelték. Most kitűnő termőföld. „Az ördög árka nevű ásás a kornádi határból a Kenez nyéstai pusztákon a mezősasi határon át a szomolyomi, bócsi pusztán át vezet" (Osváth II, 55.). A Duna—Tisza között Csörsz árkának nevezik, a Tiszántúlon ismeretlen eredete miatt: Ördög árka. Egy 1726-os térképen a váci Duna-könyöktől az Al-Dunáig futó, az Alföldet körülölelő „árkolással és töltéssel épített út" található. Hazánkban 534 km hosszú. Nem csatorna volt, egy az Alföldön lakó nép emelte hajdan az általa birtokolt terület védelméül. Az árkot 2—4 m mélyre, 5—9 m szélesre ásták. A töltést 7—10 m széles alapra kb. 2,5—3,5 m magasra emelték. A sáncokat az i? sz. III. sz. közepe után készítették, valószínűleg az i. sz. I—IV. sz.-ban itt letelepült szarmaták (Patay 409—411.). A név az ördög főnév és az árok földrajzi köznév kapcsolata. PÁKÁSZ UTCA — Pákász ùcca, '-ba (19). A Morotván található, párhuzamosan a Lenin úttal és a Nadányi utcával. Az 1970-es évek elején létesült. -f- PAP-RÊSZ 1. Pap-sziget. PAP-SZIGET — Pap-szigët, -be; Pap-tag, -ba. — 1783: Pap Réz (T2); 1864: Pap sziget (T7). A Pénzverő, az Aka-zug, az Adorján-sziget határolja. Félkör alakban víz veszi körül. Sík, szántó, kb. 25 hold az adatközlők szerint. 1900 körül a Sz. Dienes-dűlőben 14 kat. hold és 167 -öl szántóföld van, mely a lelkész javadalmazásául szolgál (DPL. 714.). A névben a pap főnév azt jelzi, hogy az egyház tulajdona volt ez a terület. A sziget, illetve a tag földrajzi köznév. 260