Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

rül kb. 5 hold szántó és kb. 1 hold kaszáló volt itt. Az 189l-es tér­kép 373 holdnak tünteti fel a területet. A név az Ölyvös helynév és a gát földrajzi köznév összetétele. ÖLYVÖS-KANÁLIS 1. Ölyvös. -- ÖLYVÖS-KÜT — 1852—60: öves kút (T3); 1883—84: Ölyvös kút (T8). Az Ölyvöstől északra, az Ölyvös-rétben volt található. A név­ben az Ölyvös helynév és a kút földrajzi köznév található. 4- Ölyvös-rét — 1783: Ölyvös Rét (T2). Az Ölyvöstől Ny-ra, a Nagy­Bócs D-i részén található. A név az Ölyvös helynév és a rét földrajzi köznév kapcsolata. ÖLYVÖS UTCA — Öjvös ùcca, '-ba (14). Az Irinyi utcából nyílik, párhu­zamos a Liszt Ferenccel. 1945 után létesült ez az utca. Területileg nincs kapcsolatban az Ölyvössel. ÖLYVÖS-ZUG — őjvözs-zug, -ba (155). — 1848: Ölyvös zug (T5). A Szo­majomban található, az Ölyvös és a Mezősasi út fogja közre. Sík, szántó, kb. 5—6 hold. A névben az Ölyvös helynév és a zug földrajzi köznév szerepel. ÖRDÖG-ÁRKA 1. Ördög-árok. -f- ÖRDÖG-ÁRKI-HÍD — 1890: Ördög árki hid (T10). A név az Ördög­árka helynév -i melléknévképzős alakjából és a híd földrajzi köz­névből áll. ÖRDÖG-ÁROK — Ördög-árok, -ba; Ördög-árka, '-ba (79). — 1875: Ör­dög-árka (Osváth II, 55.). A Szomajomi, Bócsi-pusztán vezet''át. A Nagy-völgy egy része az Ördög-ároknak. Futó, múló árok, gyepes terület. Az adatközlők szerint 3,5—4 m mély, és 40—50 m széles sáncárok volt, a tatárok, törökök ellen emelték. Most kitűnő termő­föld. „Az ördög árka nevű ásás a kornádi határból a Kenez nyéstai pusztákon a mezősasi határon át a szomolyomi, bócsi pusztán át ve­zet" (Osváth II, 55.). A Duna—Tisza között Csörsz árkának nevezik, a Tiszántúlon ismeretlen eredete miatt: Ördög árka. Egy 1726-os tér­képen a váci Duna-könyöktől az Al-Dunáig futó, az Alföldet körül­ölelő „árkolással és töltéssel épített út" található. Hazánkban 534 km hosszú. Nem csatorna volt, egy az Alföldön lakó nép emelte hajdan az általa birtokolt terület védelméül. Az árkot 2—4 m mélyre, 5—9 m szélesre ásták. A töltést 7—10 m széles alapra kb. 2,5—3,5 m ma­gasra emelték. A sáncokat az i? sz. III. sz. közepe után készítették, valószínűleg az i. sz. I—IV. sz.-ban itt letelepült szarmaták (Patay 409—411.). A név az ördög főnév és az árok földrajzi köznév kap­csolata. PÁKÁSZ UTCA — Pákász ùcca, '-ba (19). A Morotván található, párhu­zamosan a Lenin úttal és a Nadányi utcával. Az 1970-es évek ele­jén létesült. -f- PAP-RÊSZ 1. Pap-sziget. PAP-SZIGET — Pap-szigët, -be; Pap-tag, -ba. — 1783: Pap Réz (T2); 1864: Pap sziget (T7). A Pénzverő, az Aka-zug, az Adorján-sziget határolja. Félkör alakban víz veszi körül. Sík, szántó, kb. 25 hold az adatközlők szerint. 1900 körül a Sz. Dienes-dűlőben 14 kat. hold és 167 -öl szántóföld van, mely a lelkész javadalmazásául szolgál (DPL. 714.). A névben a pap főnév azt jelzi, hogy az egyház tulaj­dona volt ez a terület. A sziget, illetve a tag földrajzi köznév. 260

Next

/
Thumbnails
Contents