Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

Lapos, vizes terület, rét, kaszálónak használják. A névben a nagy melléknév a terület nagyságát jelöli a völgy földrajzi köznév előtt. NAGY-VÖLGY-DÜLÖ — Nagy-vőgy-düllőü, -be (75). A Nagy-Bócsban, a Nagy-völgy É-i részén található. Sík, szántó, jó termőföld. Az Ördög-árok egy része. A név a Nagy-völgy helynév és a dűlő földrajzi köznév összetétele. NEMES ZUG 1. Aradi utca. -f- NOVÁK-TANYA — 1873: Nóvák tanya (Hnt. 103.); 1882: (Hnt. 29.); 1888: (Hnt. 239.). A Nóvák családnév a múlt század elejétől mutatható ki a faluból. Nóvák Kristóf 1816-ban született, házzal bírt (Protocollum). Christopherus Nóvák 1844-ben született római katolikusnak (Protocollum). Nóvák Kristóf 1850-ben vett földet a határban (Ösváth II, 236.). A névben a Nóvák családnév és a tanya földrajzi köznév kapcsolata található. .NYÁRFÁS — Nyárfás, Nyárfázsba (153). A Szomajomban található, az Ölyvös, a Fűzfás, a Mezőpeterdi határ övezi. Sík terület, ma szántó. A dűlőt nyárfák szegélyezik. A név a ,nedves, homokos talajt kedvelő, igénytelen fák faját' jelölő főnév és az -s hely névképző összetétele. NYÁR-TÓ — Nyár tóu, -ba (44). — 1755: Nyár tó (Szök. 474.); 1875: Nyártó (Osváth II, 245.); 1883—84: (T8); 1891: Nyár tó (Tll); 1913: Nyártó (Hnt. 408.); 1933: (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: (Hnt. 119.); 1951: (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.); 1967: (Hnt. 146.); 1973: (Hnt. 18fl.). A Mezősasi úttól Ny-ra egészen a Tölyvösig tart, D-i határa a Nagyvölgy, a Vajna-birtok. Ma szántóföld, árok. A mélyedés nem volt lecsapolva, és akkor a faluig terjedő területet csapadékos időben, nyaranként elöntötte a víz. A lecsapolás után, a nádas kiirtásával úrbéres földeknek osztották szét. A névben a nyár főnév az évszakot jelölheti, amikor létrejött ez a „tó". A tó jelentését 1. a földrajzi közneveknél. NYÁR-TÓ-DÜLŐ — Nyár-tóu-düllőü, -be (43). A Nyár-tónak a Furtai úttól nyugatra eső része. Mélyedés, szántó. A név a Nyár-tó helynév és a dűlő földrajzi köznév kapcsolata. NYÁR-TÓ-HÍD — Nyár-tóu-híd, -ho (55). Hír a Furtai úton, ahol a Nyár-tó keresztezi azt. Kis híd, korlát nélküli. A névben a Nyár-tó helynév és a híd földrajzi köznév található. NYÁR-TÓ-TANYA — Nyár-tóu-tanya, '-ra (44). — 1907: Nyártó tanya (Hnt. 104.); 1909: (Rak.); 1926: Nyártótanya (Hnt. 70.); 1945 k.: Nyártó tanya (TI3). A Nyár-tóban, dr. Magyar Sándor birtokán feküdt, délről a Vajna-birtok, keletről a Furtai út határolja. Az adatközlők szerint több tanya is volt itt, pl. a Lele-tanya. A névben a Nyár-tó helynév és a tanya földrajzi köznév szerepel. NYÉK — Nyéik, -be (62). — 1213: villa Nec (Györffy 647.); 1216: villa Nyec (Györffy 647.); 1448: Nyék (helység) (Osváth II, 226.); 1759: Nyék (TI); 1823: (Acta 6.); 1830: (Györffy 647.); 1832: Nyek (Visitatio 10.); 1848: Nyék (T4). A Szent Dénesben található, a Tölyvös, az Által-hegy, Furta határa, a Kis-Nyék határolja. Sík terület, szántó, kb. 30 hektár. Nádas volt itt, kiirtása után főleg zöldségféléket termeltek rajta. A Nyék, Kis-Nyék X. sz.-i település (Mesterházy 258