Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

BOKORI-TANYÁK — Bokori-tanya, '-ra (33). — 1926: Bokoritanya (Hnt. 70.); 1933: Bokori tanya (Hnt. 132.); 1937: Bokoritanya (Hnt. 132.); 1945 k.: Bokori tanya (T13); 1967: Bokoritanyák (Hnt. 146.); 1973: (Hnt. 181.). A Bokoriban találhatók, a Berettyó, a Bakonszegi dűlőút és a Holt-Berettyó háromszögében. A névben a Bokori és a tanya többesszámú alakja, egy helynév és egy földrajzi köznév kapcsolata található. BOKOR-SZÁLLÁS — Bokor-szálás, -ba (170). — 1759: Nagy bokor (TI); 1848: Bokor szállás (T4); 1864: Bokor szállás (Pesty); 1909: Bokorszállás (Rak.). A Szomajomban található, a Csősz-sziget, a Gombossziget, az Ecsedi-sziget, a Mezőpeterdi határ övezi. Sík terület, ma szántó. ,,Kisebb embereké" volt, napszámosok laktak itt. A név a bokor főnév és a szállás földrajzi köznév kapcsolata, -f BÖLCS 1. Bócs. -j- BOLCSHIDA 1. Bócs. BOLGÁR — Boúlgár, -ba (32). — 1933: Bolgár (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: Bolgárkert (Hnt. 119.). A Morotván található, a Berettyó, a Holt-Berettyó és a falu belterülete határolja. Sík terület, zöldséget termeltek itt belterjesen, öntözéses módszerrel. A bolgárkertészet az 1925—30-as évektől honosodott meg itt az adatközlők szerint. A név a kertészet eredetére utal, a bolgár népnév, -f- BOLGÁRKERT 1. Bolgár. BOLYGÓLÁB — Bojgóláb, -ba (60). A Szent Dénesi-pusztán, a Szolnoktóhoz közel fekszik. Sík, vizes terület, rét. A bolygó a valószínűleg nyugtalan mozgást kifejező, hangfestő eredetű szócsaládból származik. Bolyong, bolydul, bolygó Járkál, kóborol, tévelyeg' jelentésben. Az -ó folyamatos melléknévi igenévképző (TESz.). A névben a láb ,a föld, telek alsó, hátsó végét' jelentő szó, vagy a láp deetimologizálódott változata áll (EtSz.). BÜDÖS-ÉR — Büdös-éir, -he (166). — 1759: Budö s Êr (TI). A Szomajomban található, a Mezőpeterdi határon ered, a Szabólapossát és a Koldus-lápot táplálja. Az Ölyvöstől délre öt szigetet vesz közre (a térkép szerint). Lapos terület, kotus (vadvizes, vizenyős), szaga van. A név a büdös melléknév és az ér földrajzi köznév kapcsolata. CIGÁNY-LAPOS — Cigá-lapas, Cigá-lapozsba (123). 1891: Czigánylapos (Tll); 1913: (Hnt. 408.); 1933: Cigánylapos (Hnt. 132.); 1937: (Hnt. 132.); 1938: (Nadányi 473.); 1944: (Hnt. 119.); 1945 k.: (TI2). A Mezőpeterdi út és a Váncsodi-dűlő szegletében helyezkedik el, a falu szélétől nem messze. Eres, sík terület. Kiterjedése kb. 12—14 hold, legelő. Urasági birtok volt, a Leszkayaké. A nevet a cigány népnév és a lapos földrajzi köznév alkotja. Valószínűleg az motiválta a névadást, hogy sok cigány telepedett itt meg. Az azóta létrehozott Cigánytelep sincs innen messze, -f- CIGÁNY-LAPOS-TANYA — 1907: Czigánylapos tanya (Hnt. 104.); 1926: Cigánylapostanya (Hnt. 70.). A Cigány-laposban volt található, ma már nincs meg. A név a Cigány-lapos helynév és a tanya földrajzi köznév összetétele, -f- CSAPÓ — 1873: Csapó tanya (Hnt. 103.); 1882: (Hnt. 29.); 1883— 84: Csapó (T8); 1888: Csapó tanya (Hnt. 239.). A Berettyó és a vasút 239