Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

/ között, a Halász-tanyától keletre, Váncsodtól nyugatra található. A Csapó családnévre a következő adatokat sorolhatjuk: az 1820-as években Bihar vármegye perceptora néhai tekintetes Nemes Csapó Ferentz úr volt (DPL. 683.). 1893-ban Leszkay János földesúr felesége, Csapó Gizella említtetik (DPL. 696.). A református anyakönyv 1901-ben Csapó András evangélikus református dohánykertészt említi, aki a Szomajómban lakik. A helynév a Csapó családnévből ered. + CSAPÓ-TANYA 1. Csapó. CSÁRDA-HÁT — Csárda-hát, -ra; Ri-hát, -ra (163). — 1848: Csárdahát (T5) ; 1864: Csárda hát (Pesty). A Szomajomban található, az Ölyvös, a Mezősasi út, a Csókási-dúlő, a Híd-sziget határolja. Sík terület, legelő. Területén egy csárda, és két kút is található volt. A név a ,pusztai vendéglő' jelentésű főnév és a hát földrajzi köznév kapCSOlâtâ -f CSÁRDA-HÁTI-KÜT — 1852—60: Csárda háti kút (T3); 1883—84: (T8). A Szomajomban, a Csárda-háton található. A név a kút földrajzi köznév, és a helyzetére utaló Csárda-háti helynévből képzett melléknévből áll. + CSÁRDA-HÁT-TANYA — 1973: Csárdaháttanya (Hnt. 181.). A Szomajomban, a Csárda-háton volt található. A név a Csárda-hát helynév és a tanya földrajzi köznév összetétele. CSARKÓ-LAPOS — Csarkóu-lapos, Csarkóu-lapozsba (57). — 1848: Csarkó lapos (T4). A Szúnyogos, az Által-hegy, a Szolnok-tó, a Rónadűlő határolja. Sík, eres, mély terület, rét. A Csarkó családnév 1809től mutatható ki a református anyakönyvekben. Az adatközlők szerint egy Csarkó nevű ember egész nyáron sást kaszált itt. A terület jellegére utal az a megjegyzés is, hogy „vadruca kőt benne". A név a Csarkó személynév és a lapos földrajzi köznév kapcsolata. -f CSENGE — 1759: Csenge (TI). A Szomajomban található, az Orbánsziget, a Rév-sziget, a Baranyi-sziget, a Farkas-sziget határolja. Mindezek távolabbról övezik, mert körülötte vizes terület van. A név talán a folyóvíz csörgedezését felidéző hangképzet alapján magyarázható meg. így esetleg a cseng ige régebbi alakú folyamatos melléknévi igenévi alakja lehet (vö. TESz. cseng alatt Csenge folyónév). CSERESZNYÉS — Csërësznyéis, Csërësznyéizsbe (Csërësnyéis, Csërësnyéizsbe) (37). A Berettyó, a Harcsás, a Holt-Berettyó, a Morotva határolja. Sík terület, ma szántó. Az adatközlők szerint dr. Magyar Sándor az 1930-as-években telepítette itt gyümölcsöskertjét, néhány cseresznyefa még ma is látható. A név a cseresznye főnév és az -s helynévképző kapcsolata. CSÍKÁSZ UTCA — Csikász úcca, '-ra (21). A Morotván található, a Lenin és a Pákász utcát köti össze. Az 1970-es években létesült ez az utca. CSlKOS-ÉR — Csikos-éír, -be (148). A Szomajomi-pusztán található az Ölyvösnél. Sík, lapály, legelő és szántó. Az adatközlők szerint csíkásztak benne, ezért egy halászcsárda is volt itt. A név a Csíkos képzett melléknév és az ér földrajzi köznév kapcsolata. A csík állatnévből -s képzővel képzett melléknév. -f CSÍKOS-ÉR-LAPOSSA — 1800 k.: Csikós ér lapo sa (ATD.). A Szoma jomi-pusztán található, a Csíkos-ér mellett. 20 holdnál több ka240