Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Pálinkás Patricia: Berettyószentmárton földrajzi nevei

BÓCSI ÁLLAMI GAZDASÁG 1. Kis-Bócs. + BOCSI GÁT — 1848: Bócsi gát (T4). A Szent Dénes-pusztán található, a Szilota, a Tipóka határolja, D-ről a Bócsi-puszta. A név a gát földrajzi köznévből és a jelzőjeként használt, helynévből képzett Bócsi s?óból áll. L. Bócs. + BÓCSI-HALOM — 1759: Bótisi Halom (TI); 1783: Kis Botzy halom (T2). A Nagy-Bócsban található, a Vajna-tanyától keletre kb. 1000—1200 m-re (Mesterházy 72.). Az adatközlők Nagy-domb, vagy Török-domb néven emlegették. Domb, ma szántó. A név a Bócs helynévből képzett melléknév és a halom földrajzi köznév kapcsolata. + BÓCSI HATÁR 1. Bócs. BÓCSI-KÜT — Bóucsi-kút, -ho (77). A Nagy-Bócsban, a Nagy-völgyben található gémeskút. A név a Bócs helynév -i melléknévképzős alakja és a kút földrajzi köznév összetétele. BÓCSI UTCA — Bóucsi ùcca, '-ra (11). Az Üttörő utcával párhuzamosan fut, a Bócsi-pusztára vezét. Felszabadulás utca volt a hivatalos neve 1970 előtt. BÓCS-PUSZTA 1. Bócs. BÓCSI-PUSZTA 1. Bócs. BOCSKAI UTCA 1. Rozgonyi utca. BOGÁRZÓ — Bogárzóu, -ba (104). A Berettyó, a Kodormány és az ÓBerettyó határolja. Sík terület, ma szántó. A név a bogároz bogárzik, a bögölyöktől zavart szarvasmarha nyugtalan viselkedését jelölő igéből -ó deverbális nomenképzővel (bogározó bogárzó) alakult. A bogárzó főnév tehát ,homokos vagy vizenyős helyet jelöl, ahova a bogaraktól kínzott jószágot szokták terelni'. A bogárzó földrajzi köznév tulajdonnévvé vált, a Bogárzó földrajzi név többfelé előfordul (FNESz.). BOGDÁN-SZÁLLÁS — Bogdány-szálás, -ba (Bagdány-szálás) (164). — 1848: Bogdán szállás (T5). A Szomajomban található, a Klastrom-zug, az Ölyvös, a Csárda-hát, a Híd-sziget és az Ölyvös határolja. Sík terület, legelő. Az adatközlők szerint egy gazdaember tanyája volt itt. A személynévre Berettyószentmártonból az alábbi adatokat idézhetjük: 1788-Samuelis Bogdány (Szök. 1005.). 1840-ben nemesként írták össze a Bagdán családot (Osváth II, 237.). Református anyakönyvek: 1823: Bagdány János; 1841: ifj. Bogdány János; 1853: Bogdány László földművelő; 1883: Bogdán Imre földművelő; 1911: Bagdán Károly földművelő. A név első tagja szláv eredetű személynév, amely a magyarban sokféle alakban fordul elő. Itt a tulajdonosra utal. A második tag földrajzi köznév. BOKORI 1. Bokori-puszta. BOKORI-PUSZTA — Bokori, -ba (33). — 1944: Bokoripuszta (Hnt. 119.); 1951: (Hnt. 194.); 1956: (Hnt. 107.). A Szent Dénesi-pusztán található, a Berettyó, a Tipóka, a Harcsás határolja. Magasabb fekvésű, bokros terület, ma szántó. A név első tagja a ,cserje, a földfelszínnél elágazó, fás szárú növény' jelentésű főnév és az -i melléknévképző kapcsolata, bokros területet jelent. A név második--tagja a puszta földrajzi köznév. Egy falu maradványait fedezték itt fel. A terület déli részén egy kút még a század közepén is volt. 238