Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: Történeti és néprajzi adatok Méhkerékről
gadható az az állítás, hogy a templom helyét már a megtelepedéskor kijelölték, a levéltári források szerint igen hamar fel is építették. A görögkeleti vallású lakosság királyi engedély nélkül épített templomának használatát a királynő utólag, 1770-ben engedélyezte 2 9: „Méhkerék falu nem egyesült görög vallású lakosai által a királyi engedély nélkül épített egyházuk számára kért vizsgálat alapján, és azért a tiszteletre méltó urak által pecsétes előírással az elmúlt július hónap 5-én elvégzett szemle alapján, azok előadásában ide a legkegyelmesebb császári királyi felség elé alázatosan előhozva, mélyen tisztelt legkegyelmesebb felség elrendelte, hogy az illető egyház császári és királyi kegyből és jóindulatból megnyittassék és az előbbi lakosok használatára engedtessék. Ezen birtok bírái számára pedig az, hogy bár ezt az egyházat előbbi utasítás által, és felülről jövő kegyes királyi engedély nélkül idő előtt építették, nem javallatik a vármegyei közgyűlésben való megfeddése. Ennélfogva ezt a legbölcsebb császári és királyi engedélyt a királyi helytartó tanács a legbölcsebb tisztelendő uraknak a foganatosítandók végrehajtása érdekében itt tudtára adja. Kelt a királyi helytartótanácsban Pozsonyban 1770. szeptember 13-án. Legkészségesebb jószándékkal" A hátuljára ráírták: „Felolvastatott és kihirdettetett 1770. november 16-án Váradolasziban tartott közgyűlésen." Az 1770 januárjában kelt urbárium további értékes adatokkal gazdagítja ismereteinket. 3 0 Kiderül, hogy nincs korábbi urbáriumuk, „mivel csak három esztendeje, mióta mi ezen Helységet megültük". „Ezen helységet a' midőn meg ültük akkor mindjárt a Méltóságos Eszterházi Hertzegi Ház Tisztyével, mostani Administrátor Urammal Contractusra léptünk, hogy ott az Uraságot illető minden névvel nevezendő haszon-vételért fizetünk esztendőnként 400 Rh forintokat, tovább való tetszéséig az Uraságnak. Midőn pedig az elmúlt esztendőben az egész Derecskei Dominium Nagy Méltóságú Eszterházi Hertzegi Háznál újabb Contractusra lépett, akkor mi is a' Derecskei Dominiumhoz kapcsoltattunk 's abban a' Contractusban melly a Deretskei Dominális Bíránk kezénél vagyon 's a' mint tőle hallottuk 8 esztendőre tétetett, foglaltunk, 's a' szerént most is az említett 400 forintot fizetjük esztendőnként, felét Szent György, felét Szent Mihály napkor. Legelő mezőnk határunkon vagyon annyira való, hogy marháinkkal más földjére nem szorulunk, vagyon az Uraság engedelméből elégséges tűzi és mindennemű épületre való fánk, ellenben az árvizek gyakran károkat tesznek, 's mint hogy körös környül vagyunk vízzel véve, a határunkon sok rendbeli gátakat kéntelenítettünk tartani. A midőn a Falut meg szállottuk, olyan kötelességet vállaltunk magunkra, hogy mi magunk fogjuk magunknak Szántó és Kaszálló földjeinket irtással szaporítani, a' mint hogy már némely részében hozzá is fogtunk, 's utánna is láttunk, de csak ugyan már eddig is vagyon annyira való Szántó 's Kaszálló földünk, hogy két fordulóban lévén határunk felosztva, öszi/s Tavaszi vetést együvé számlálván, a' kik Helységünkben tehetősebb Gazdának tartatnak, el vethetnek 2 köböl búzát, aki pedig irtani akar bokrot, többet is el vethet. Szénát kaszálhatunk 4 Szekérre valót, Sarjút pedig, minthogy azt a^ Marháink számára tartjuk, nem szoktunk kaszálni. Semminémű Robotot nem teszünk, hanem a magunk munkáját 4 's 6 vonó marhákkal szoktuk véghez vinni. A Kilenced is már az Árendás Summában foglaltatik, azon kívül pedig a Méltóságos Uraságnak semmit sem adunk. Szabad menetelű.... embereknek tartjuk magunkat." 29 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML.) IV. A. 1/b. 106. A latin nyelvű szövegek fordításáért P. Szalay Emőkének mondok köszönetet. 30 HBML. IV. A. 1/d. 14 216
