Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Varga Gyula: A paraszti élet körvonalai a XVIII. század első felében egy protocollum tükrében

Nagyléta stb.) Az 1731—1733 között tanúskodó 60—70 éves emberek, akik átélték a Thököly-, Rákóczi-féle kuruc háborúkat, részben kihaló családok utolsó sarjai (Borsi Mihály, Lénárt Mihály), de nagyobbrészt a XX. század közepéig élő famíliák ősei (Csüröp, Egeresi, Janó, Joó, Kiss, Kovács, Kozma, Kulin, Nagy, Oláh, Pethő, Sajó, Sajti, Sinyi, Sipos, Szabó, Szalai, Szász, Szűcs, Varga, Vass) . Ugyanakkor új dinasztiák sora bukkan fel pontosan ebben az időben, akiknek azonban a XX. századra nyoma vész (Ajtoni, Balla, Bányai, Barakony, Baráth, Bársony, Beteges, Bőcs [Bölcs], Czégényi, Csizmadia, Dudás, Fekete, Hunyadi, Jámbor, Kalmár, Kasza, Király, Koncz, Kutron, Lázár, Lazonyi, Makrai, Mártha, Mile, Miskolczi, Soós, Szánthó, Szekeres, Szerző, Takaró, Varonyai, Vígh, Vincze). Három év jegyzőkönyvi anyaga még nem tükrözheti a falusi társadalom cserélődésének a folyamatát, de más forrásokkal együtt megmutatja, melyek az újonnan felbukkanó családok. Ezek 1731-ben még csak a fiatalabb korosztályban képviseltetik magukat, de aztán később, egészen az 1950-es évekig ők lesznek a falu törzslakosai. Ilyenek a Bakó, Barcsa, Buzgó, Czellér, Csutoros, Erdős, Farkas, Gaál, Gencsi, Halász, Hőgye, Kéri, Kökényesi, László, Lukács, Molnár, Oszlányi, Pintér, Szilágyi, Szilasi, Takács, Telegdi, Tóth, Turi, Újlaki, Veres, Vida. Utal a jegyzőkönyvek névanyaga a XVIII. század elejének névadási tendenciájára is. A férfinevek előfordulási aránya: János 84 Péter 16 Bálint 2 István 79 Ferencz 13 Benedek 2 Mihály 60 Sámuel 6 Dániel 2 György Márton 6 György 30 Márton Demeter 1 László 4 András 22 Balázs 1 Tamás 4 Pál 19 Gáspár 3 József 1 Gergely 17 Ádám 3 Zsigmond 1 Női nevet mindössze 26-ot jegyeztek fel. (Az asszonyok legtöbbször férjük nevén szerepelnek.) Az Ilona név vezet (15), azután a Kata (4), Erzsébet 3, Sára (2), Anna, Annók, Panda (1—1). A jegyzőkönyvek elég sok rokonsági terminológiát rögzítettek. Ezek: „Ángyom asszony" — idősebb testvérének a felesége (76), „anyja asszony" = édesanyja (133), „atyafi" = rokon (137), „atyja" = édesapja, „bátyád úr" = idősebb férfi testvér (76), „fia", „lánya" = gyerekei, „ipa" = gyermeke házastársának az apja (201), „nagyapja", „nagyanyja" = szüleinek az apja, anyja, „napa", „napaasszony" = gyermeke házastársának az anyja (156), „menye" = fiának a felesége (201), „menyecske" = leányanya, itt ritkán gyermekes fiatalasszony. (201), „mostoha" (apja, anyja, leánya, fia) = nem természetes apja, anyja, házastársának mástól fogant gyermeke, „öccse" = fiatalabb fiú testvére, „sógor", „sógorasszony" = testvére férje, vagy más nem vér szerinti rokon, „szép attya" = nagyapjának az apja, „veje" = leányának a férje. (112) 170 /