Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Varga Gyula: A paraszti élet körvonalai a XVIII. század első felében egy protocollum tükrében

Az iratok tárgyköre tematikailag a következő : Büntető ügyek Lopás, rablás, garázdaság A köz- és a magántulajdon megsértése Káromkodás A hivatalos személyek megsértése Paráznaság Polgári perek Rágalmazás, becsületsértés Korcsmai verekedés Hagyatéki, örökösödési perek Kötött fogadás, alku megszegése Gazda és szolga, munkás viták Határperek Közigazgatási ügyek A városi jogszabályok megsértése A gazdálkodással kapcsolatos perek A pásztorok felelőssége A tanácsbeliek és a pásztorok bére 25 esetben 21 esetben esetben 8 esetben 3 esetben 21 29 esetben 25 esetben 22 esetben 8 esetben 5 esetben 4 esetben 23 esetben 19 esetben 15 esetben 3 esetben (Néhány jegyzőkönyv több tárgykörbe is besorolható, ezért több az esetek száma, mint a jegyzőkönyv). Bennünket azonban a tárgyköri statisztikánál jobban érdekel a jegyzőkönyvek tényleges tartalma, illetve az a néprajzi kép, ami ezek alapján megrajzolható, hiszen ez adja forrásunk valódi értékét. Demográfiai következtetések Ismeretes, hogy a XVI—XVII. században a magyarság súlyos vérveszteségeket szenvedett. A pusztulás mértékét azonban Acsády Ignácz nagy apparátussal és tudományos alapossággal megírt munkája óta (Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában. MSK. XII. Bp. 1896) a történeszek, újabban főként a történeti demográfusok vitatják. Ma már bizonyos, hogy a kérdést végső soron csak a kellő kritikával feltárt helytörténeti források dönthetik el. Az Acsádyt kritizáló legújabb kutatások főként két forrástípus elemzésével értek el számottevő eredményeket. Egyik a történetstatisztika keretébe tartozó különböző összeírások (dézsmajegyzékek, adóösszeírások, urbániumok stb.) együttese, másik a korai anyakönyvek népességtörténeti szempontból való értékelése, feldolgozása. (A mi tájunkra vonatkozóan főként Dávid Zoltán, Kováts Zoltán munkásságát kell kiemelnünk.) Szinte minden kutató, aki a fent említett források bármelyikével foglalkozott, rámutatott ezek hiányosságára. Ezért nagyon jó, ha rajtuk kívül más források is állnak a kutató rendelkezésére. Ilyen forrás többek közt az általunk vizsgált jegyzőkönyvsorozat is, mely szinte hihetetlenül gazdag névanyagot tartalmaz. 165