Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig

földeket megművelték. Búza, árpa, köles, borsó

1

2 volt az amit vetettek, arattak, s aratás után házaikban tárolták nagy, díszített, vagy olykor díszítetlen vastagfalú, agyagból készített hombáredényekben. Ezekről tanúskodnak a régészeti telepfeltárásokon a leggyakrabban tűzvész által elpusztult házakból előkerülő hombáredényekkel együtt megtalált megszenesedett gabonamagvak. Ácsolt faládák is szolgáltak tárolásra, amelynek nyomára a Berettyóújfalu Herpályi Földvár feltárásakor bukkantak.

13 Két, három helyiségből álló téglalap alakú házaik szerkezetét fagerendák vagy cölöpök közé font husángok vagy vesszőfonás alkotta, amelyet kívül-belül vastagon betapasztottak. A tapasztást olykor díszítették is." Vizsgált területünk nem oly távoli környékén a herpályi teilen a délkelet-európai újkőkori kultúrákban előforduló, a Kárpát-medencében szenzációszámba menő emeletes házaik is előkerültek.

1

5 Sárrétudvari határában terepbejárásunk során jellegtelen

1

6 újkőkori cserepeket gyűjtöttünk. Ez azt jelenti viszont, hogy az első megtelepülök e tájon időszámításunk előtt 5000 körül mégis megjelentek. Mélyszántás által szétrombolt házaik nyoma laza, szétszórt települési szerkezetre enged következtetni. Egymáshoz közel vannak, de egy-egy ér mégis elválasztotta e feltehetően egykorú telepeket. Ez is bizonyítja, hogy az élelemtermelés „demográfiai robbanást" vont maga után s nemcsak földjeik 1—2 évtizedes használatától bekövetkezett terméketlenné válása miatt költöztek odébb, hanem bizonyos kirajzások is történhettek a megnövekedett lélekszámú neolit falvakból. Az újkőkori ember edényeinek töredékei kerültek elő a Sárrétudvari—Püspökladány-i út bal oldalán lévő Dombi halom környékéről, vékonyfalú jellegtelen neolit cserepek a Felsőtanya mellől, a Lőrinc majori részen a Kakas ér mellett", az Eszteró ér és a Bárándi út bal oldala közötti hosszú hátságon™, a Ferendek halom lábánál vastagfalú őskori hombáredény jellegtelen töredéke, a Kiss Imre tanyától a határkanálisig pedig újkőkori edényke jellegtelen oldaltöredékei. Terepbejárásunk során újkőkori huzamos egyhelyben lakásról valló ún. teli telepet nem találtunk. A közeli Berettyóújfalu Herpály-Földvári feltárás azonban bizonyította, hogy az Alföldön több helyen megfigyelt rézkorba való átmenetbe

1

9 a késő neolitikus herpályi csoport töretlen fej12 P. HARTYÁNYI, Borbála und SZ. MÁTHÉ Márta: Pfalnzliche Überreste einer Wohnsiedlung aus dem Neolithikum im Karpaten-Becken. In: Festschrift Maria Hopf (Bonn, 1979) 97—105. (Archaeo-Physika Band 8) — KALICZ Nándor— RACZKY Pál: Ásatások Berettyóújfalu—Herpály neolitikus és bronzkori teli-településén 1977—1982 között. In: A Bihari Múzeum Évkönyve IV—V. (Szerk. ZSÚPOS Zoltán közreműködésével MÓDY György, Berettyóújfalu, 1986) 125. 13 KALICZ N—RACZKY P. i. m. 100. 14 KALICZ N.—RACZKY P. i. m. 87. 15 KALICZ N—RACZKY P. i. m. 88—89. 16 Egy adott korszakon belül meglévő kultúrák egyikének a jellegzetességeit kizárólagosan hordozó anyag nincs, csak az általános jellemzők lelhetők fel az előkerült kerámián. 17 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye ^V.87. 30.1. Vastagfalú, durva kivitelű edény fenék felőli töredéke. Homokszínű fekete foltos. — IV.87. 30.2. Vastagfalú, besimított felületű edény elvékonyodó, alig kihajló egyenesre vágott peremes darabja. 18 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV.87. 32.2. Vastagfalú homokszínű edény bütyökdíszes töredéke. 19 GAZDAPUSZTAI Gyula: Probleme in der Südalföld-Gruppe der spätneolithischen Buskel-Keramik. Studijné Zvesti 17 (1969) 126. 15