Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

RÉGÉSZET, ÓKORTUDOMÁNY — ARCHAEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - M. Nepper Ibolya: Sárrétudvari és környéke a XIII. századig

Iodés eredményeként jutott el. Ez a rézkor legkorábbi fázisa, amelyet prototiszapolgári kultúrának neveztek el.

2

0 A rézkor legkorábbi szakaszát névadó lelőhelyéről Polgárról

2

1 tiszapolgári kultúra néven ismeri a kutatás. A legújabb ásatások eredményei azt igazolják, hogy a tiszapolgári kultúra a helyi neolitikus előzményekkel genetikus kapcsolatban van.

2

2 A rézkorban — időszámításunk előtt 2500—1900 — fellendülő szarvasmarhatartás

2

3 azt jelentette, hogy megváltozott a gazdálkodás szerkezete. Az állattenyésztés háttérbe szorította a földművelést. Telepeik laza szerkezetűekké váltak — megszűntek a késő neolitikus teli telepek —, valószínűleg azért, mert állataik egy részét időnként a házaik körüli karámokban helyezték el. A rézkori társadalom is bizonyos fokú változáson, átalakuláson megy át. A neolit teli telepeken is meglévő rézékszerek, réz kiseszköEzök készítését a rézművesség óriási fellendülése követi a kora rézkortól. Nemcsak rézből, aranyból is készítenek ékszereket, s ezek felhalmozása is elkezdődik. Ilyen a korarézkorból a javarézkorba való átmenet korából származó aranykincs Hencidáról.

2

/' Megjelennek a réz nagyeszközök. A szomszédos Biharnagybajom területéről a rábéi határ mellől került elő 1988 tavaszán egy 36,5 cm Hosszú rézcsákány, amely a középső rézkori bodrogkeresztúri kultúrához sorolható.

2

5 Ezeket az eszközöket természetesen nem tudta már elkészíteni a közösség bármelyik tagja. Megkezdődött a munkamegosztás, specializálódás, de még ez alapjaiban nem érintette a rézkor egész társadalmát, még csak megindult a társadalom átalakulásának folyamata.

2

6 Rézkorból származó leletre terepbejárás során egyetlen helyen bukkantunk a határban a Kiss Imre tanya és a határkanális között. Az előkerült edénytöredékek a péceli kultúrába sorolhatók, a rézkor kései szakaszába.

2

7 (I. tábla 9—10. kép.) Gyéren előkerülő leletek jelzik tehát e tájon a rézkor emberének a jelenlétét. A sárrétudvari határ a környező területekhez hasonlóan a bekövetkező klímaváltozás, szárazodás ellenére is csak a korszak a végére népesült be jelenlegi ismereteink szerint. Ezt nem telep jelenségekből, hanem jellegzetes temetkezési helyeiknek, az óriási cukorsüveg alakú kurgánoknak (halmok) a megjelenéséből tudjuk. 1910 óta ismeri a kutatás például az udvari Balázshalöm nevét, amely egyike a legkorábban feltárt kurgá20 KALICZ N.—RACZKY P. i. m. 124, 125. * 21 BOGNÁR-KUTZIÁN Ida: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár—Basatanya. Archeologia Hungarica Series Nova XLII. (Budapest, 1963) 22 KALICZ N.—RACZKY P. i. m. 123—125. 23 BÖKÖNYI Sándor: „Vadakat terelő juhász..." (Budapest, 1978) 97—98. 24 GAZDAPUSZTAI Gyula: A hencidai rézkori aranylelet. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1966—67. (Szerk. Béres András, Debrecen, 1968) 25 HAJDŰ Zsigmond: Üj „rézcsákányok" a Déri Múzeum régészeti gyűjteményében a középső rézkorból. In: Déri Múzeum Évkönyve 1988. (Szerk. GAZDA László) (kézirat) 26 PATAY Pál: Gondolatok a rézkor fémművességéről és társadalmáról. — Archaeológiai Értesítő 110 (1983) 247—251. 27 Déri Múzeum Régészeti Gyűjteménye IV.87. 36.2. Korongolatlan, szürkésfekete vékonyfalú edények ferde, párhuzamos bevagdosással és benyomkodott lencsesorral díszített töredékei. 2 db. 16