Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

Elemzésünk azt mutatja, (hogy az 1870 és 1881 közötti időben még az elvándorlás nem csökkenti falvaink népességét. A természetes szaporodás mértéke szerint növekedik a községek lakossága. Sőt Zsákára és Darvasra kisebb beköltözések történnek. Vekerdről megkezdődik — minimális mértékben — az elvándorlás. Fúrta megint különleges helyzetet foglal el. 1870—1881 között elvándorlás, majd 1891-ig jelentős beköltözés és 1901-ig újabb elvándorlás mutatható ki. Általában azt mondhatjuk, hogy 1881-től kezdve falvainkból megkezdődik az elvándorlás. Ez összefüggésben lehet a kapitalizálódó Magyarországgal. Városaink iparának fejlődése a falusinál jobb munkalehetőségeket teremt. Fejezetünk lezárásaként bemutatunk egy táblázatot arról, hogyan is változott településeink népességének (lélekszám) egymáshoz való viszonya. Most ismét közöljük a nyers — forráskritika nélküli — adatokat. A települések egymáshoz való aránya Zsáka Darvas Fúrta Vekerd Összesen szám % szám P/o szám % szám % szám % 1728 Adózók 37 26,8 22 15,9 60 43,5 19 13,8 138 100,0 1753 Adózók 79 40,5 48 24,6 46 23,6, 22 41,3 195 100,0 1784 <85 1546 44,2 858 24,3 793? 22,7 303 8,6 3500 100,0 1828 Népesség 1753 2931? 1371 326 ? 100,0 1839 Népesség 1879 38,8 1194 24,6 1417 29,2 359 7,4 4849 100,0 1870 Népesség 2376 40,9 1012 17,4 1957 33,7 469 8,0 5814 100,0 1901 Népesség 3123 45,5 1286 18,8 1985 28,9 467 6,8 6861 100,0 A kétszáz éves fejlődés során adatainkból az tűnik ki, hogy Zsáka népességnövekedése a legerőteljesebb, egyre nagyobb hányadat foglal el a négy település össznépességében. Darvas népességének aránya a XIX. század utolsó három évtizedében kicsit csökken. Fúrta mutatja a legnagyobb hullámzást; volt, amikor nagyobb volt Zsákánál. A XIX. század utolsó évtizedeiben népességi arányai kicsit csökkennek. Vekerd népessége 1870-ig nő, majd egy stagnálás következik. A községek egymáshoz viszonyított arányában fokozatos visszaszorulás tapasztalható. Befejezésül bemutatjuk azt a statisztikánkat, amely először adja meg községenként azt, hogy a lakosság milyen anyanyelvűnek vallja magát. Az elmúlt két évszázad során Zsáka és Darvas ortodox katolikus népessége fokozatosan magyar anyanyelvűvé vált. Ezt úgy tudjuk el135