Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

képzelni, hogy már a XVIII. század első felében — esetleg korábban — megtelepülő ortodox román népesség kétnyelvű volt. A sok magyar családnév ezt csak megerősíti. A nagyobb lélekszámú magyar lakossággal való együttélés az egész falu népességét magyar anyanyelvűvé tette. Az 1720-as években megtelepülő vekerdi román lakosság a XIX. század utolsó évtizedeiben kezd kétnyelvűvé válni. A statisztika ezt a folyamatot tükrözi. Anyanyelv 1900-ban

27 Község magyar német román összesen Magyarul beszélni tud Zsáka 3101 — 22 3125 3123 Darvas 1199 30 57 1286 1282 Fúrta 1963 12 10 1985 1924 Vekerd 18 _ 449 467 373 összesen: 6281 42 538 6861 6762 4. Népességfejlődés 1900 és 1980 között A rendszeresen megismételt népszámlálások össznépességi adatai, az azokból egy évre és ezer lakosra kiszámított népességnövekedési vagy népességfogyási arányok már igen sokat mondanak a községek helyzetéről. Felhívják a figyelmet lassú növekedés vagy fogyás esetén arra, hogy egyes rétegeknél nincsenek meg a feltételek a megélhetésre, vagy ezek a feltételek jóval rosszabbak az országos átlagnál. 27 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. I. rész. A népesség általános leírása községenként. (Bp. 1902) 282—283. 136