Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig

Zsáka népességnövekedési arányszámai az eddigi magyarországi mikroelemzések eredményeivel megegyeznek. 1784/75 és 1828 között általában ezer lakosra 5 ezrelék alatt számítjuk az évi növekedés mértékét. Ez egyezik meg e korszak vonatkozó természetes szaporodás átlagával. Ha ettől eltérés van pozitív irányban, akkor beköltözéssel, ha eltérés van negatív irányban, akkor elvándorlással számolunk. Zsáka az átlag körüli értéket mutatja az 1828 és 1839, valamint az 1839 és 1870 közötti időszakban is. A 6,1 ill. 6,9 ezrelékes évi népességfejlődés minimálisan az átlag felett van. Lehetséges kismérvű beköltözés. Az 1870 utáni magasabb, 10 ezrelék körüli népességnövekedés már származhatna természetes szaporodásból is. Ezt az időszakot a következő részben még elemezzük. Darvas 1828-as össznépességi adata érthetetlen! Átmeneti időre ilyen nagy népesség telepedett volna meg? (2929?) Az elgondolkoztató, ha ezt az adatot nem vesszük figyelembe, akkpr is 1784 és 1839 között az évi népességnövekedési arány: 8,4. Ily mérvű növekedés csak úgy lehetséges, ha a természetes szaporodás mellett kisebb mérvű beköltözés is segíti a növekedést. Fúrta 1784/85-^ös össznépességi adata nem illik bele a sorba. Rendkívül nagy az adózó háztartások számához képest a visszaesés. Nagy a valószínűsége annak, hogy az 1784/85 telén végrehajtott népszámláláskor az átlagnál is többen maradtak ki az összeírásból. Valami köznemesi ellenállást sejtünk mögötte, mert ugyan 3 köznemesi famíliát összeírnak, de lehetséges, hogy ennél jóval többen éltek a faluban. Az 1785 és 1828 közötti időszak évi átlagos népességnövekedése azért olyan magas (18,8), mert 1784/85-ben a valóságosnál kisebbnek adták meg a község népességét. — A kor viszonyainak megfelelő, azzal összhangban lévő népességnövekedési arány mutatkozik 1828 és 1839 között: évi 3 ezrelék. Erre az időszakra esik az 1831. évi kolerajárvány. Ez nem egyformán pusztított minden községben. Lehetséges, hogy Furtán több áldozatot szedett. — 1839 és 1870 között az 5 ezrelékes átlagnál magasabb az egy évre jutó növekedés. Némi beköltözéssel kell ebben az időszakban számolnunk. — Meglepő az 1870 és 1881 közötti jelentős népességcsökkenés: évi 9 ezrelékes átlag. Az 1873-as kolera hatása? Elköltözés csökkenti a falu népességét? Részletesebb kutatás tudja ezt kideríteni. — 1891 és 1901 között újabb fogyás van, ugyanakkor az előtte lévő évtizedben jelentős mértékű növekedés. Mindez közelebbi vizsgálódást igényel. Vekerd 1785 és 1828 között az országos átlag alatti növekedést tapasztalunk, majd 1828 és 1839 között az átlagnál magasabbat. Ebben az évtizedben beköltözések növelhették a népességet, mert erre az időszakra esik egy nagyobb kolerajárvány. Vagy a kolera kevésbé pusztított? — 1839 és 1870 között igen alacsony az egy évre jutó átlagos népességnövekedés: 1,8 (ezer lakosra). — Az 1870—1881. időszak jelentős népességfogyása magyarázható az újabb kolerával. Utána minden az országos átlag szerint következik be. Fejtegetéseinkből le lehet vonni azt a konklúziót, hogy a statisztikai jellegű munkák adatai ebben az időben még nem megbízhatóak, de a hiányosság mértéke változó. A következőkben a népességfejlődés folyamatát egy másik, a magyar történetírásban eddig kevésbé kiaknázott forrás segítségével pró126