Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 6-7. (Berettyóújfalu, 1991)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Kováts Zoltán: Darvas, Furta, Vekerd és Zsáka népességfejlődése a XVIII. századtól napjainkig
báljuk mélyebben, valóságihűbben megközelítve bemutatni. Kigyűjtöttük a 4 település mindegyik felekezetének (református, ortodox katolikus, római katolikus) keresztelési adatait évenként, majd ezeket évtizedenként összegeztük. 1 6 Felmerül a kérdés, hogy miért csak a keresztelési adatok kigyűjtésére került sor. Ennek magyarázata kettős. Több mint két évtizedes kutatói tapasztalatom az, hogy az újszülöttek anyakönyvezése sokkal megbízhatóbb, mint az elhalálozottaké. A halálozási anyakönyv adatainak értékelése — a való megközelítése érdekében — sok időt és terjedelmet vett volna igénybe. Mivel az elhalálozottak adatait nem gyűjtöttük ki, így a természetes szaporodás mértékét sem tudjuk megközelíteni anyakönyvek alapján. A keresztelési adatok kigyűjtése azonban a népességfejlődés folyamatát igen jól érzékelteti. 1766 és 1827 közötti időből az eredeti anyakönyvek filmmásolataiból dolgoztunk (Magyar Országos Levéltár — Filmarchívum). 1828-tól 1895-ig a Központi Statisztikai Hivatal: A népmozgalom főbb adadtai községenként 1828—1900. VII. kötet volt a forrásunk, ők is az eredeti anyakönyvek filmmásolataiból dolgoztak. 1895 után a kiadvány bizonyos hiányosságokat mutatott, s ezért közvetlenül a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár hajdúböszörményi fióklevéltárához fordultunk, ahol az állami anyakönyvek hivatalos másolatait őrzik. Következő táblázatainkban tehát az anyakönyvekből feltárt adatok az újak és perdöntőek. A „valószínű össznépességet" a meglévő adatokból az eddigi forráskritika felhasználásával, azok alapján kombináltuk. — Az 1713-as megyei és az 1720-as országos adóösszeírás háztartásfőinek számát 25-tel szoroztuk, hogy az össznépességet megkapjuk. 1 7 Az 1723-as, 1743-as és az 1753-as megyei összeírások esetén a szorzószám 20 volt. — A már idézett statisztikai jellegű munkákat, azok össznépességi adatait 10, illetve 15%-os kiegészítéssel vettük figyelembe. — Az 1844es schematismus adatai már jól illeszkedtek az 1870-es népszámlálás felekezeti adataihoz*. Itt sem vettünk kiegészítést. Zsáka esetében azonban nem tudtuk figyelembe venni az 1844-es schematismus adatát, mert oly kevés reformátust adott meg (1140), amely az összefüggésben nem állja meg a helyét. 16 Izraeliták is élnek a községekben nem nagy létszámban. A rájuk vonatkozó adatokat a függelékben közöljük. Szórványos anyakönyvi adatokat találtunk az OL Filmarchívumában 1840-es évekből — a KSH kiadványban 1877-től — de ezek nem alkalmasak népességfejlődési arányok kiszámítására. 17 Dávid Zoltán: Az 1715—20. évi összeírás. In: A történeti statisztika forrásai. (Szerk. Kovacsics József, Bp. 1957.) 163—173. p. — Kováts Zoltán: A XVIII. századi népességfejlődés kérdéséhez. Agrártörténeti Szemle, 1969. 1—2. sz. 218—227. — Kováts Zoltán: A magyar népességfejlődés a honfoglalástól 1870-ig. 1—2. rész. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleménye. (Szerk. Benkő László, Szeged, 1971.) 77—88. (1972) 3—25. 127
