Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)
volt szükséges. Ilyen mennyiségű agyag kitermeléséhez és magához a házépítéshez nyilvánvalóan jelentős munkaerő-összefogás kellett, hasonlóan a közép-európai vonaldíszes kerámia építményeihez. 1 5 Az ásatás legmeglepőbb és vitákat is keltő településtörténeti eredménye a már említett emeletes házak felfedezése volt. A 8. szint több házánál figyeltük meg, hogy pontosan egymás felett két kiégett „padlónívó" helyezkedett el. E két vízszintes járószint egyazon házhoz tartozott, mivel egy leégett omladék fedte mindkettőt. A felső „padló" úgy zuhant az alsóra, hogy közvetlenül borította az alsó padlón fekvő építményeket (pl.: kemence) és ép edényeket is (14. kép, a—b). Mindezek alapján világos, hogy ugyanazon épületnek két egymás felettijárószintjéről van itt szó, és nem két egymást pontosan fedő két külön házról. Erre utal az a további megfigyelésünk is, hogy a herpályi teilen két egymást ugyanazon a helyen követő bármely ház között kivétel nélkül planírozásésafelület egyenetlenségeit eltüntető agyagfeltöltés található. Az is lényeges, hogy az egymás feletti leégett házaknál mindig kimutatható az alsó padlót és a felső ház padlóját elválasztó alsó ház omladékának maradványa, amelyet a planírozás többé-kevésbé megroncsolt. A planírozás legtöbbször az alatta lévő berendezési tárgyakat is érintette. Ezzel ellentétbenakettős, egymás feletti padlónívóval rendelkező házaknál az alsó padlón bolygatás nélkül maradtak eredeti helyükön ép edények és egyéb berendezések. Mindez azt mutatja, hogy a felső padló közvetlenül a földszinten lévő berendezésekre zuhant rá, s e felső járónívó összetöredezett maradványa vonulatával követi az alatta lévő tárgyakat. A két padló egyidejű leégése e tények fényében kétségtelen. A felső „padlót" az előzőekben joggal neveztük padlónak, mert rajta agyagépítmények helyezkedtek el (pl.: kemence, agyag-„asztal", „-oltár" stb.), másrészt ugyanott számos kisebb-nagyobb edény, őrlőkő, használati eszköz feküdt. Az is megfigyelhető volt, hogy a felső, kiégett és le1 5 Startin, W.: Linear Pottery Culture Houses: Reconstruction and Manpower. PPC 44 (1978) 153—156. 88