Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

RÉGÉSZET — ARCHAEOLOGIE - Kalicz Nándor—Raczky Pál: Ásatások Berettyóújfalu-Herpály neolitikus és bronzkori tell-településén 1977—1982 között. I. Újkőkor (Neolitikum)

IV. A HERPÁLYI TELL-TELEP NEOLITIKUS IDŐSZAKÁNAK TELEPÜLÉSTÖRTÉNETE Altalános településtörténeti megfigyelések A herpályi lelőhelyen a település magját az árokkal körülvett teli képezte. Az egykori teli-telep közvetlenül a vízparton létesült, éppen ezért északról és keletről a víz erősebben pusztította, mint a természetes erózió. Ezen oknál fogva vált a telep alakja aszimmetrikussá, s egyúttal eredeti mérete nehezen megállapíthatóvá. A teli nyugati részén mesterséges, ívelt árkokkal határolták a mindenkori telepet, amelyek északon és délen az egykori folyómederbe torkollottak. Az árkok egyben lehetőséget nyújtanak arra,hogy közelítőleg mégis megbecsüljük a teli eredeti alakját, kiterjedését és az egyes fázisok „lakóterületét". A teli egykori alakja valószínűleg ovális volt, s legnagyobb kiterjedése közelítőleg 3000 m

2 lehetett jelenlegi felülete kb. 2600 m

2. A teilet övező árok pontos helyét geológiai fúráspróbák sorával, illetve az ásatásokkal tisztáztuk. A mintavétel a teli-telep több részére is kiterjedt, ezek segítségével teljes metszetrajzokat lehetett rekonstruálni, amelyek az ásatási szelvények metszeteihez jól illeszkednek. (A fúrásokat és a fúrásminták elemzését Rózsa Gábor mérnök végezte, értékes együttműködését ezúton köszönjük.) A fúrások eredményeként bebizonyosodott, hogy az árkok a herpályi kultúra idején készültek. Hasonlókat a herpályi kultúra más teli-települései körül is megfigyelhetünk (pl.: Berettyóújfalu-Szilhalom, Szentpéterszeg-Kovadomb). Herpályon később a bronzkori megtelepülök a külső neolitikus árok mélyedését megújították és ismét használták. A herpályi teli-település környékén, az árkokon kívüli részen szórványos felszíni telepjelenségeket lehetett megfigyelni mintegy 300 m sugarú körben. Ezek két helyen sűrűsödtek: a teleptől délkeletre és délnyugatra, két kiemelkedő ponton. Mindkét helyen paticstörmelékek is találhatók a felszínen, leégett házak maradványaira utalva. Éppen emiatt jelöltük ki a délkeleti ponton a III. ásatási felületet, ahol a szovjet régészcsoport rá is talált egy szántás által erősen bolygatott, leégett ház maradványaira. A leletanyag alapján ez egyértelműen a herpályi kultúra „prototiszapolgári" időszakára keltezhető. A felszíni jelenségeket figyelembe véve arra következtethetünk, hogy a teli-település árkain kívüli települési terület főként a herpályi kultúra legfiatalabb időszakában volt lakott. A III. felület feltárásai is azt bizonyítják, hogy csak szórványosan fordultak elő a herpályi kultúra más fázisának leletei. Ezek alapján arra következtethetünk, hogy a teli-telep és az a^t övező egyrétegű telep kiterjedésének aránya, lakottságának mértéke a herpályi kultúra életén belül valószínűleg többször is változott. A teliből és a körülötte lévő településből álló lakóterületi egység nagyságának változása nyilvánvalóan igen összetett okokra vezethető vissza. (Ez a tény magán a teilen is kimutatható.) A herpályi teli-településen alapvető eltérés mutatkozott a helykihasználtság, lakóterület tekintetében a herpályi kultúra korai, klasszikus és átmeneti (9—7. szint), valamint a fiatalabb és „prototiszapolgári" (6—5. szint) szakasza között. A 9—7. szintekben, az általunk feltárt felületen a házak rendkívül sűrűn helyezkedtek el. Például a 8. szintben öszszesen 8 házat, illetve házrészletet tisztáztunk. Itt gyakran a házakat közvetlenül egymás mellé, olykor egymáshoz is tapasztva építették fel. Éppen e zsúfolt beépítettség volt az egyik fő oka annak, hogy egy-egy tűzvész a teli-telep minden házát megsemmisítette. Ebben a horizontban (8. szint) azt a Kárpát-medencében egyedülálló és korábban már említett tényt tudtuk megállapítani,egyértelműen bizonyítani,hogy a herpályi teli-településen emeletes házakat is építettek. Ez a házkonstrukció valószínűleg az árkok által határolt lakóterület még intenzívebb helykihasználásának kényszeréből jelenhetett meg. Az emeletes épületek tágabb összefüggéseire és részletes taglalására a későbbiek során még visszatérünk. Azt azonban már most leszögezhetjük, hogy a délkelet-európai teli-kultúrák más településein is számolnunk kell hasonló típusú építmények meglétével. 74