Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
IRODALOMTÖRTÉNET — LITERATURGESCHICHTE - Bakó Endre: Kollányi Boldizsár arcképéhez
A példázat másik hőse a vén Főnix (ugyanebben a versben) alighanem Kollányi, akinek nem volt hangja, de amidőn fészkét bántani kezdték, tüzet lopott a fészekbe, s íme sohasem hallott melódiákat kezdett zengeni, s mire alábbhagynak a lángok, régi poraiból egy ifjú Főnix lép ki. Hogy az ellentétet Adyra és magára gondolta, azt az Ady-szimbólumaira, sajátos szóhasználatára utaló verselemeken kívül megerősíti Dutka Ákosnak egy Kollányihoz írott levele. Dutka ekképpen dicséri Kollányi verseskötetét: „Az irigység, a kajánság hiába sziszegi a rám is oly gazul és sokszor hangoztatott vádat, hogy másoktól tanultunk. Pedig ennek a könyvnek minden érzése, minden szava a háború tüzében fogant új és egész érzés és gondolat.* Tovább zeng benne az a magyar géniusz, mely utoljára Adyban zengett, de mily új, mily erős és telt a te hangod, mennyire túlharsogja Ady elöregedett nyögdécselését már." 3 8 Eljut azonban annak felismeréséhez is, hogy „Nincsen, nincsen, ki a háborút akarja". H iába azonban az egyes ember vágya, véleménye, valami testetlen akarat űzi, hajtja tovább a gépezetet: Mégis megyünk, fázva: csináljuk! Micsoda vak erők, micsoda hatalmak, Kik vérünket isszák és emberhúst falnak? Kegyetlen parancsra vakon megyünk, megyünk: Vezet itt valaki, vagy csak játszik velünk? ( Vak eszközök vagyunk) Egyre többször törik meg a varázslat, sőt a kötet második felének egyik ciklusa ezt a címet viseli: A törés kezdetén. A beteg költő idegei kezdik felmondani a szolgálatot: Idegeim, szilaj hegedűhúrok Pattogzanak, vagy lassan elkopnak. Érzem a véget. (Consummation est) Lassacskán a turáni miszticizmusba menekül: Mit várhatunk ? — teszi fel a költői kérdést a Turáni vércsöppek című ciklusban. Nem tud racionális, történelmileg használható választ adni saját kérdésére, romantikus ködképekkel hozakodik elő, Ázsiát ajánlja menedékül. A válasz realitásértéke egyenlő a semmivel, mindössze az ő nyugati országokban és kultúrákban való csalódottságát tükrözi. Ady már 1905-től kezdve meghaladta a turáni mítoszt, az öncélú Ázsia-kultuszt, mert noha volt benne Bécs- és egyházellenesség, egy magyarabb magyarság iránti vágyakozás, de még több volt benne a szólamszerű, passzivitásra kárhoztató, ábrándos nacionalizmus. 3 9 Kollányi zavarosságára jellemző, hogy a turánizmusban nem érzékeli a monarchiaellenességet, így lesz egyik versében Habsburg-barát, a másikban istenhívő keresztény, a harmadikban turáni magyar ! Verseinek élményanyaga sok tekintetben hiteles, megrendítő, világképe azonban nem eléggé homogén, a fejlődés ívét nem látjuk világosan. Noha Ady ellenében lépett fel, versbeszédét nem tudta függetleníteni nagy barátjáétól, lépten-nyomon Ady hatásától roskadoznak a versek. Egyik-másik darabon Gyóni Géza hangja is áthallatszik. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a könyvecske hemzseg a helyesírási hibáktól (utánnam, lessz, eggy!)3 8 Dutka Ákos levele Kollányi Boldizsárhoz, autográf, dátum és boríték nélküli. 3 9 Komlós Aladár: Vereckétől Dévényig. (Bp. 1972.) 124. és a következők. 291
